gróf Hadik János
(Pálóc, 1863. nov. 23. – Budapest, 1933. dec. 10.)
A Főrendiház tagja, belügyminisztériumi államtitkár, tárca nélküli miniszter, kinevezett miniszterelnök 1918-ban, valóságos belső titkos tanácsos, az Országos Erdészeti Egyesület elnöke 1925-1933 között.
Rövid életrajz:
Hadik János középiskolai tanulmányainak elvégzése után katonai pályára lépett. Leszerelését követően birtokain gazdálkodott és megkezdődött rendkívül színes politikai pályafutása is. 1906-1910 között belügyminisztériumi államtitkár, majd 1917-től az Országos Közélelmezési Hivatal vezetésével és a közélelmezési ügyek vitelével megbízott tárca nélküli miniszteri tisztséget töltötte be. 1918-ban rövid ideig, az őszirózsás forradalom kitörése miatt csak egy napig, miniszterelnök volt. Hadik János gróf a Tanácsköztársaság idején két hétig a székesfehérvári börtönben raboskodott. Ezt követően felhagyott a politikai tevékenységgel és főként a szociális és gazdasági problémák felé fordult. Az Országos Közélelmezési Tanács elnöke, és az Országos Magyar Gazdasági Egyesület pénzügyi szakosztályának elnöke lett. 1927-ben a Felsőház tagja lett és a genfi világgazdasági konferencián képviselte a magyar kormányt. Ez évtől több más magas beosztást is elvállalt: a Kisbirtokosok Országos Földhitelintézete, majd az Iparosok Országos Központi Szövetkezetének, és a Dohánytermelők Országos Egyesületének elnöke volt.
Az Országos Erdészeti Egyesületnek 1925-1933-ig volt elnöke. Ez idő alatt az Egyesület megerősödött, érdekérvényesítő képessége nőtt, visszanyerte korábban elvesztett súlyát, lendületét. Jelentős szerepe volt az 1935-ös erdőtörvény előkészítésében. 1933-ban, egy választmányi ülésen, az Országos Fagazdasági Tanács megalakítása körül kialakult véleménykülönbség miatt elnöki tisztéről lemondott.
Emlékhelyek (kopjafa, emléktábla, síremlék):
gróf Hadik János síremléke a seregélyesi temetőben található
Cím: 8111 Seregélyes, Földrajzi koordináták: É 47-07-0546, K 18-35-4725.
