"Szeressük hazánkat, nemzetünket és szakunkat hűséggel,
egyetértéssel és összetartással."
Bedő Albert 1911

Országos Erdészeti Egyesület

A szakszerű erdőtelepítés többcélú, kiváló befektetés

A szakszerű erdőtelepítés többcélú, kiváló befektetés

Mit érez egy magyar erdőgazdálkodó az amazonasi erdőtüzek kapcsán? Luzsi József, a NAK vidékfejlesztésért felelős országos alelnöke szerint nem felelősöket kell találni, hanem oltani és megmenteni az ottani erdőket. Viszont itthon vannak olyan elhanyagolt területek, ahová fákat, erdőket lehetne telepíteni.

– Mekkora jelentőségük van az erdőknek a globális klímaváltozás hatásainak csökkentésében? Sok fa ültetésével lehet-e javítani, lassítani a folyamaton?

– Nemzetközi kutatások figyelmeztetnek, hogy három területen már átléptük a Föld biológiai eltartóképességének korlátait: a fajok kihalásának sebességében, a nitrogénkörforgás megbomlásában, valamint az üvegházhatású gázok kibocsátásának mértékében. A globális klímaválságra a „legzöldebb” és leghatékonyabb megoldást a legtöbben a faültetésben látják. A „klímamatematika” egyszerű, mint a pofon: minél több fa van a bolygón, annál több szén-dioxid kötődik meg, amelynek következtében csökken a felmelegedés. A fák, illetve erdők klímára gyakorolt hatása korántsem merül ki annyiban, hogy a fák megkötik a szén-dioxidot, az erdő egyéb pozitív hatásai is felbecsülhetetlenek. Lombkoronájuk segítségével létfontosságú „árnyékoázisokat” hoznak létre, a városokban az épületek hűvösen tartásában játszanak fontos szerepet. A fák talajban elnyúló gyökerei kulcsfontosságúak a nagy mennyiségű eső ellen, főleg az alacsonyan fekvő területeken. Segítenek a talajban elnyelni a vizet, illetve csökkentik a talajerózió kialakulását. Az erdők hatalmas szivacs módjára működnek: a leeső csapadékvíz nagy részét elnyelik, amit nem tudnak a fák, bokrok, növények magukba szívni, azok tovább folynak egészen a víztároló rétegbe. Gyorsan hozzáteszem, hogy hosszú távon csakis a tudatos erdősítés vezethet eredményre, nem minden az ültetett fák darabszámán múlik. A kaliforniai fenyő-monokultúrákat például sokan a hibás erdőgazdálkodás iskolapéldájaként emlegetik jelentik. Igaz, ezeket nem klímacéllal ültették, hanem azért, mert gyorsan nőnek és hamar lehet belőlük faanyagot nyerni, ugyanakkor rendkívül gyúlékonyak is. Az ottani erdőtüzek alapján jól érzékelhető, hogy egyáltalán nem mindegy, hogy mit, hová és hogyan telepítünk.

– Mi a helyzet az amazonasi erdőtüzekkel, ezeket ki vagy mi okozza? Brazíliai hírek szerint az ottani állattenyésztők érdekeltek abban, hogy minél nagyobb területen pusztuljon el az őserdő, mert az így felszabadult földeket ők és állataik foglalhatják el…

– Jelenleg nem az a legfontosabb, hogy valaki talál egy (vagy több) felelőst, hanem az, hogy mielőbb megállítsák az erdőtüzeket. Az amazonasi esőerdők nagyon fontos szerepet töltenek be Föld oxigénellátásában, a biológiai egyensúly fenntarthatóságának szempontjából kiemelkedő szerepük van. Ennek ellenére sajnos nem újkeletű az Amazonas-medence esőerdejének pusztulása, pusztítása. Az esőerdők eltüntetésének hátterében elsősorban az áll, hogy az ottani mezőgazdasági termelés elvárt volumenének emelkedéséhez elengedhetetlen, hogy emeljék a termelési potenciált. Ehhez erdőirtással évről-évre újabb területeket vonnak mezőgazdasági művelés alá, a saját igényeik kielégítése céljából. De ne legyenek illúzióink, a világban általánosságban emelkedő keresleti, fogyasztási igények is hozzájárulnak a termőterületek szükségszerű növeléséhez, vagyis önmagában nem egyedül a brazil gazdaság mindenáron történő bővítése jelenti a baj forrását. Célszerű lenne olyan termelési gyakorlatok bevezetése, amelyek a termelés hatékonyságának emelkedésén keresztül lennének képesek kielégíteni a helyi, illetve az exportigényeket, változatlan termőterületek mellett. Ennek a mostani eszement folyamatnak biztosan véget kell vetni. Amazóniában nagyjából 7-8 év alatt tűnik el egy Magyarország-nagyságú terület teljes növény- és állatvilága. Egyes becslések szerint a mostani tüzek következtében már nagyjából 200 millió tonna szén-dioxid került a levegőbe, amelynek megkötésére egyre kevesebb a fa a térségben. Szóval a helyzet aggasztó, amit mielőbb orvosolni kell. Nem hisztériakeltésre van szükség, hanem gyors és hatékony cselekvésre.

– Itthon is tapasztalható az erdőterületek csökkenése? Milyen a magyar erdők állapota?

– A hazai erdőkről tudni kell, hogy azok nem önfenntartó környezeti rendszerek. Mindenkori formájukat több évszázados emberi beavatkozás, gazdálkodás alakította ki, éppen ezért fenntarthatóságuk csak szakszerű és tudatos erdőgazdálkodással biztosítható. Ezzel együtt elmondható, hogy az elmúlt száz évben folyamatosan növekedett hazánk erdősültségének mértéke. Magyarországon jelenleg több mint kétmillió hektár erdő van, az ország területének közel 21 százalékát erdő borítja. A rendszerváltás óta a magán-erdőgazdálkodók idehaza 200 ezer hektár erdőt telepítettek, ami jelen pillanatban 10 százaléka a magyar erdőknek. Az EU-ban ilyen számokkal nem büszkélkedhet senki. Szerintem ezek az emberek a klímaváltozás igazi élharcosai. Európai összehasonlításban, a területarányos erdősültség alapján, van még hová fejlődni, ezért az ország erdősültségét rövid időn belül 27 százalékra lenne érdemes emelni. Korábbi felmérések alapján mintegy félmillió hektárnyi olyan terület található az országban, amelyen mezőgazdasági hasznosítás nem történik, vagy az hosszú távon gazdaságilag nem fenntartható. Ezzel kapcsolatosan agrárkamarai szinten aktuális faladatunk az erdőtelepítésre történő ösztönzés, az ország erdővel, faállománnyal borított területeinek növelését célzó országfásítási program végrehajtásának mielőbbi, hatékonyabb elősegítése. A kampány részleteinek kidolgozása jelenleg folyamatban van. Ennek kommunikációja során azt kell majd fókuszba helyezni, hogy a szakszerű erdőtelepítés egy rentábilis befektetés, hiszen az EU egységáron megtéríti a telepítés költségét, jövedelempótló és SAPS támogatás is igénybe vehető, és emellett fontos lépés lehet a több lábon állás felé egy folyamatosan gyarapodó erdővagyon biztosításával.

Jelenleg a magyarországi erdőknek összesen mintegy 350 millió köbméter fakészlete van, amely a fák növekedése révén évente 10-11 millió köbméterrel gyarapszik, az átlagos fakitermelés pedig ez alatt van, mintegy 7-8 millió köbméter évente. Magyarország általános környezeti állapota az elmúlt években kedvezően változott, így például csökkent az üvegházhatású vagy a savasodást okozó gázok kibocsátása, javult az energiahatékonyság, terjedt a megújulóenergia-források használata, megújult a hulladékgazdálkodás szabályozása, kevesebb hulladék keletkezett, javult a közösségi jelentőségű Natura 2000-fajok és -élőhelyek természetvédelmi helyzete. Egy idős fa évi oxigénproduktuma közel 200 kg, ami több mint egy ember évi felhasználása. Egyetlen fa életműködése alatt mintegy 20 millió köbméter levegőt képes kémiailag megtisztítani a szén-dioxidtól. Magyarországon az erdőgazdálkodással évente kb. 4 millió tonna szén-dioxidot vonunk ki a légkörből. Ez az erdőterület növelésével tovább fokozható, így könnyű belátni, hogy a klímaváltozás hatásainak mérséklésében az erdőkre jelentős szerep hárul. Szakmai fórumok során egyre hangosabban merem hangoztatni, hogy az ország szabad szén-dioxid-kvótájának értékesítéséből származó bevétel egy részét is érdemes lenne visszaforgatni az erdőkre.

– A kedvezőbb helyzeten valószínűleg tovább is lehet javítani. Mit tehet a szakma és mit tehet egy magánember ennek érdekében?
– A biológiai sokféleség megőrzésének, a fenntartható gazdálkodásnak az egyik fontos eleme a gazdálkodókkal való együttműködés. Velük közösen lehet és kell kialakítani, fenntartani az olyan gazdálkodási gyakorlatot, amely fenntartható ökológiai folyamatok elérése mellett általános vidéki jólétet biztosító gazdálkodás tesz lehetővé. A fenntartható fejlődés megvalósításához alapvető fontosságú a szemléletformálás, amelyet már kisgyermekkorban meg kell kezdeni. Ezt a célt szolgálják a több éve folyó programok, mint pl. a Zöld Óvoda Program, Ökoiskola Program, erdei óvoda és erdei iskola programok, valamint ismeretterjesztő és szemléletformáló akciók és kampányok.

Közös érdekünk a Nemzeti Erdőstratégiában foglalt célok teljesítése, az erdővagyon megőrzése és gyarapítása, valamint a természetközeli erdőgazdálkodási módszerek fejlesztésére. Emellett a társadalom igényei jelentősen növekednek az erdők sokrétű szolgáltatásai iránt, ezért a korábbinál is nagyobb hangsúlyt kell fektetnünk az erdők gazdasági, védelmi és közjóléti szolgáltatásainak fejlesztésére, a környezeti nevelésre, valamint az erdő rekreációs szerepének erősítésére.

Napjainkban egyre több támogatási lehetőség vehető igénybe kezdve az erdőtelepítéstől, a fenntartható erdőgazdálkodáson át, egészen erdészeti környezeti nevelés fejlesztéséig. Csak az idei évben több ezer hektárnyi új erdő telepítése fog megtörténni Magyarországon. A magán-erdőgazdálkodás fejlesztésében sürgető feladat a jelenleg nem művelt erdőterületeken az erdőgazdálkodási tevékenység beindítása, a szakirányítás támogatásának újragondolásával. Sajnos egyre több olyan úgynevezett rontott erdő van Magyarországon, amelyek közös jellemzője, hogy jelenlegi állapotukban nem rentábilis a működtetésük, a tulajdonosok leginkább szabadulni akarnának tőle, de a tulajdoni viszonyok (osztatlan közös tulajdon) ezt is jelentősen megnehezítik. Emiatt is fontos lenne az állami szerepvállalás újragondolása, amely a szakirányítás központi támogatásával, koordinációjával tudna érezhető segítséget nyújtani. Ez elősegíthetné többek között e küszöb alatti területeknek a gazdasági életbe való bevonását, a közcélú feladatokban történő részvételét, valamint a tartamosság biztosítását az ország összes erdeiben.

– A kamara vidékfejlesztésért felelős alelnökeként, illetve magán-erdőgazdálkodóként is nyilván fontos önnek az erdő, hiszen közel 40 éve foglalkozik erdőgazdálkodással. Milyen a személyes viszonya az erdővel?

– Sokan úgy tartják, hogy szerelem nélkül nem érdemes élni. Én meg azt mondom, hogy oxigén nélkül nem lehet. Ehhez pedig kell a fa, kellenek az erdők! Az erdő számomra maga az élet, de fogalmazhatok úgy is, hogy az életem nagy szerelme. Emellett az is fontos tényező, hogy az erdő hosszútávon megélhetést biztosítson az erdőgazdálkodónak, mert az élethez azért más is kell az oxigénen, na meg a szerelmen túl.

Forrás: NAK

Fotók: Pilisi Parkerdő Zrt.

Hírszerkesztő: Nagy László