"Szeressük hazánkat, nemzetünket és szakunkat hűséggel,
egyetértéssel és összetartással."
Bedő Albert 1911

Országos Erdészeti Egyesület

OEE Baranya megyei Helyi Csoport

Elnök: ifj. Partos Kálmán

E-mail: partos.kalman[kukac]mecsekerdo[pont]hu

Titkár: Kopeczky Tamás

E-mail: kopeczky.tamas[kukac]mecsekerdo[pont]hu

 

Az Országos Erdészeti Egyesület Baranya megyei Helyi Csoportjának története

 

1. A Baranya megyei Helyi Csoport alapítása

 

A Baranya megyei Helyi Csoport alapításáról jegyzőkönyvet, írásos dokumentumot eddig nem sikerült találnunk. A régi tagok visszaemlékezéseiből 1955-ig tudtunk az időben visszamenni. Feltehetően az 1953. áprilisában megalakult Mecseki Állami Erdőgazdaság létrejöttével teremtődtek meg a helyi csoport megalakításának feltételei. Ezt megelőzően négy, majd kettő erdőgazdaság működött a megyében.

Az Erdő 1961. augusztusi számában megjelent Dr. Sali Emil főtitkári beszámolója szerint az 1961. május 31-i adatok alapján az egyesület ötödik legnépesebb csoportja a „pécsi” csoport. Ötvenöt évvel később, 2016. áprilisában, az Almanach kéziratának lezárásakor 120 fő tagot számol a Baranya megyei Helyi Csoport, amellyel a tizenharmadik a sorban.

  2. Tisztségviselők

Elnökök:
Kasza Ferenc 1955-1974
Csanádi Béla 1974-1994
Káldy József 1994-1998

Szőnyi János 1998-2010

Várady József 2010-2014

Hirmann Antal 2014-

 Titkárok:
Molnár István 1955-1974
Pott Imre 1974-1978
dr. Tóth Aladár 1978-1984
Szendrődi János 1984-1994
Szőnyi János 1994-1998
Ripszám István 1998-2010

Horváth Péter Brúnó 2010-

 Gazdasági felelősök:
Dévényi Ágoston 1962-1974
Búza Miklósné 1974-1978
Mester József 1978-1984
Kató Sándor 1984-2014

 

3. Kiemelt rendezvények, események a HCS életében

 Szakmai napok Bakócán és Vajszlón 1957.

A Helyi Csoport első titkára, Molnár István hagyatékában lévő album tanulsága szerint 1957. november 5-én az Alsókövedi erdészetnél Bakócán tartott az egyesület Vadászati előadást, valamint november 26-án a Vajszlói Erdészetnél a Borostyán kerületben Kopecky Ferenc a Korszerű nyárfagazdálkodásról tartott szakmai bemutatót.

 OEE Vándorgyűlés Pécsett 1958. augusztus 10-14.

A közgyűlés 10-én vasárnap, ebéd után 16.00 órakor kezdte meg ülését csaknem négyszáz fő részvétele mellett a MTESZ székházában.

Az ülésen Molnár István, a pécsi csoport titkára üdvözölte a megjelenteket. Madas András egyesületi elnök tartott megnyitóbeszédet és számolt be az egyesület életének a két vándorgyűlés közé eső szakaszáról. Az elnöki tisztséget Madas András 1956-1979 között látta el.

Az előző évi vándorgyűlésen hívták életre a „Bedő Albert”-díjat. Az 1958. évi Bedő Albert Emlékérem kitüntetésben a következő szakemberek részesültek: Schneider Jenő, a Keszthelyi Áll. Erdőgazdaság igazgatója, Kozma László erdőmérnök, a Gödöllői Áll. Erdőgazdaság főmérnöke és Gráczol Imre erdész, a Kisalföldi Áll. Erdőgazdaság Leési csemetekertjének kezelője. Az emlékérem ünnepélyes átnyújtása után a kitüntettek részéről Schneider Jenő mondott köszönetet.

Kasza Ferenc a pécsi csoport elnöke és erdőgazdaságunk igazgatója tartott előadást "Erdőgazdálkodás Baranyában" címmel. Az előadáshoz a résztvevők közül többen hozzászóltak.

Az ünnepélyes megnyitó után este a hajnali órákba nyúló ismerkedési esten elevenedtek fel régi barátságok és szövődtek új ismeretségek. A vándorgyűlés további napjain a vendégek a helyszínen ismerkedtek meg a Mecsek erdőgazdasági viszonyaival, az erdőgazdaság munkájával.

Pécs városa felett emelkedő Misina tetőről igen jó kilátás mellett általános képet kaptak az egyesületi tagok az egész Mecsekről. A szabadban felszolgált ebédet és vacsorát a Tripammer-fa alatt fogyasztották el baráti beszélgetések kísérőjeként.

Augusztus 12-én, kedden a Bólyi Erdészet Székelyszabari erdészterületét tekintették meg a látogatók, majd az akkor épülő Mohácsi Farostlemezgyár üzemeibe látogattak el.

A vándorgyűlés szakmai tanulmányútjának a zárásaként augusztus 13-án a Sellyei Erdészet szentegáti üzemi vadászterületét járták be. A bemutató célja volt bizonyítani, hogy az erdőművelési és a vadgazdálkodási érdekek összehangolhatok. Az egyesületi tagok a hazautazás során elgondolkodtak, hogy a szakmai tapasztalatok az ország különböző területein hogyan hasznosíthatóak.

klubnap 1968.

A pécsi csoport klubnap keretében is mertette a megyei pártbizottság részére készített pécs-baranyai távlati fejlesztési tervet; foglalkoztak az Erdészeti és Faipari Egyetem részére kultúrtörténeti anyag gyűjtésére vonatkozó megkereséssel, valamint az 1968. évi Pannónia Napokra történt előkészületekkel.

A csoport szervezésében dr. Kollwentz Ödön: „Az erdőművelés helye és jelentősége az új gazdasági irányítási rendszerben, különös tekintettel a bővített újratermelésre” címmel tartott előadását vitatta meg a hallgatóság. (Az Erdő 1968 (8) 384 p.)

 

Tudományos ülés 1971.

Pécs város természetvédelméről és városépítéséről a Magyar Tudományos Akadémia Pécsi Bizottsága, valamint Pécs város Természetvédelmi Bizottsága és az OEE helyi csoportja együttes ülést tartott. Az erdőgazdaság igazgatójának meg nyitó szavai után Tóth Zoltán városi főépítész ”Természetvédelem és városrendezés Pécsett" címmel tartott előadást, majd Pécs város részéről Somogyi Béla és az erdőgazdaság részéről Kasza Ferenc felkért hozzászólása hangzott el. Az előadás, valamint a hozzászólások alapján kialakult közös álláspont biztosítéka annak, hogy a három szervezet valóban eredményes munkát kezd a Mecsekben még idén. (Az Erdő 1971 (04) 191 p.)

Közjóléti erdők 1972.

Az Erdők Közjóléti Szakosztálya és a Baranya megyei Helyi Csoport Pécsett közös rendezésben tartotta üléséit. A mintegy 100 résztvevő előtt az ülést Kasza Ferenc, a Helyi Csoport elnöke nyitotta meg. Az egyesületi tagokon kívül is számos érdeklődő jött össze, a Megyei Természetvédelmi Bizottság, a Pécsi Városi Természetvédelmi Bizottság, a Baranya megyei Természetbarát Szövetség képviseltette magát, de részt vett az ülésen Pécs város vb-elnöke, a megyei tanács vb mezőgazdasági és élelmezésügyi osztály vezetője is. Solymosi József munkabizottsági beszámolója nagy érdeklődést váltott ki. A szakosztályon belül dolgozó munkabizottság az erdők közjóléti értékének gazdasági meghatározását tűzte ki célul. A föld és a kitermelt fa értékén túlmenően az élőfa értékmeghatározására van szükség, mégpedig olyan módszerrel, amely értékeli mindazt a funkciót, amellyel az erdő rendelkezik. Solymosi József az erdő értékének összetevőit a következő öt csoportba sorolta: a fa, az erdei melléktermékek, a vad, az erdő védelmi funkciói, az erdő üdülési és kulturális funkciói. Az értékelés módjára is vetett fel elgondolásokat. A szakosztályülés következő előadója Molnár István, a (helyi csoport titkára) volt, az erdei üdülés múltját, jelenét és jövőjét ecsetelte a Mecsekben. Ezt követően Csanádi Béla, a Pécsi Állami Erdőrendezőség igazgatója tartott átfogó előadást a jóléti erdőgazdálkodásról. Az ülés résztvevői a további program keretében bejárták azokat a közjóléti célú objektumokat, melyeket részben a városi tanács kezelésében levő parkerdőkben, résziben pedig a kirándulók általi leglátogatottabb erdőrészletekben a Mecseki EFAG az utóbbi időkben helyreállított, vagy fejlesztett. (Az Erdő 1972 (11) 528 p.)

 

Mecseki Parkerdő Munkabizottság 1974.

A Pécsi Csoport Mecseki Parkerdő Munkabizottsága klubnap keretében vitatta meg az 1975. évi közjóléti célcsoportos beruházások és karbantartások részletes tervét, a városi tanács és az erdőgazdaság eredményes kooperációja érdekében. Megtárgyalták a Mecsek hegységben meglevő mintegy 500 km hosszú turistaút-jelzés felújítását és továbbfejlesztését. A Mecsek egyik legrégibb és közkedvelt kirándulóközpontjának, a Kisrétnek létesítményeit adta át szocialista megőrzésre a Mecseki EFAG a 228. sz. Mátyás király úttörőcsapatnak. Verőfényes időben, hangulatos műsor kíséretében vették át a közel 400 ezer forint költséggel létesített kiránduló központot, követendő példát mutatva Pécs város valamennyi iskolájának. Ezt követően Beck Antal „Erdők Napja a múltban és a jövőbeni célkitűzések" címmel tartott előadást. Az előadást követő hozzászólások és javaslatok alapján megvitatták, hogyan lehet tovább fejleszteni az ifjúságban a természetszeretetet. Elhatározták, hogy minden év május harmadik szerdáján tartják meg az Erdők Napját. (Az Erdő 1974 (11) 527-528 p.)

 

Nyugdíjas Nap 1975.

A Pécsi Csoport a Mecseki EFAG gazdasági vezetésével és a szakszervezettel közösen nagysikerű nyugdíjas napot szervezett. Megjelenteket a hosszúhetényi fűrészüzemben Krämer Antal igazgató helyettes köszöntötte, akinek kalauzolásával megtekintették a fűrészüzemet és az alsórakodói manipulációs teret. Rövid utazás után Kalmár Lajos erdészetvezető kíséretében megtekintették Magyaregregy térségében a hosszúfás fakitermelést és annak gépi eszközeit, majd a Máré várához tett sétájuk során betekintést nyertek az erdőgazdaság közjóléti munkájába. (Az Erdő 1975 (07) 336 p.)

 

OEE Vándorgyűlés Fodorgyöpön 1978. augusztus 4-5.

 

1978. augusztus 4-én, pontban kilenc órakor üdvözölte dr. Madas András elnök a megjelenteket, kiemelve Czégény Józsefet, az MSZMP Baranya megyei Pártbizottságának titkárát, dr. Sali Emil főosztályvezetőt a MÉM képviseletében, a megyei és városi párt- és tanácsi szervek képviselőit, az MTESZ, a MEDOSZ, a FAGOK, a KISZ KB, a tudományos intézetek, az egyetem és társegyesületek megjelent képviselőit. Külön köszöntötte a külföldi – a bolgár, a csehszlovák, a jugoszláv, a lengyel és osztrák – vendégeket. Végül tisztelettel és szeretettel fordult az egyesületi helyi csoportok, szakosztályok küldöttei, az erdő- és fagazdaságok vezetői, képviselői, az állami gazdaságokban, a termelőszövetkezetekben, tanácsokban és egyéb szervekben, intézményekben dolgozó, vagy már szolgálaton kívül álló megjelentek felé.

Az üdvözlések után megnyitó beszédet mondott az elnök, majd a főtitkári beszámoló és az ellenőrző bizottsági jelentés következett. A hivatalos részt a Bedő Albert-díjak kiosztása zárta. Az erdészeti szakma egyik legrangosabb kitüntetését 1978-ban: Gerdei József erdész, társaságunk sellyei erdészetének vezetője, Botos Géza erdőmérnök, a MÉM Debreceni Állami Erdőfelügyelőségének vezetője és Bakkay László erdőmérnök, az Országos Trófeabíráló Bizottság elnöke kapta.

A közgyűlés további részében Csanádi Béla, erdőgazdaságunk igazgatója házigazdaként üdvözölte a közgyűlés résztvevőit és átfogó ismertetést adott a vezetése alatt álló gazdaság helyzetéről, eredményeiről és terveiről. A felszólalók között dr. Sáli Emil a MÉM Erdészeti és Faipari Főosztály vezetője tolmácsolta a minisztérium és személy szerint elsősorban dr. Romány Pál miniszter üdvözletét, majd részletesen ismertette az Állami Tervbizottságnak és a kormánynak az erdőgazdálkodás fejlesztésére vonatkozóan hozott határozatát. Az ebben körvonalazott, előttünk álló hatalmas feladatok teljesítéséhez kapcsolódott felszólalásában Kecskés Sándor tanszékvezető egyetemi tanár, a műszaki tudományok doktora, egyetemi rektor. Bemutatkozásában a szakma támogatását kérte munkájához és az egyetem készségét ígérte a feladatok végrehajtásához

A közgyűlés a beszámolókban, jelentésben foglaltakat elfogadta és ezzel az egyesület közgyűlése véget ért.

Szakítva a hagyományokkal, a vándorgyűlés keretében már szokásosnak mondható, a szakmai kérdések megvitatását szolgáló kirándulások ez alkalommal elmaradtak. A vándorgyűlés keretében a legújabb technikai berendezések megtekintésének és szakmai kérdések megvitatásának helyszíne az augusztus 4-5. között megrendezett Fagazdasági Műszaki Napok voltak. A bemutatók a két nap alatt felölelték a szaporítóanyag termesztéstől a kitermelésig az egész erdőgazdasági termelést. A résztvevő érdeklődők számára a kiállítás az egyes gépeket, berendezéseket zárt technológiai rendszerben, működés közben szemléltette.

 

 OEE Vándorgyűlés Pusztabányán 1995. június 30-július 1

A Mecseki Erdészeti Rt. a Karászi Erdészetnél Pusztabányán adott otthont a Vándorgyűlés szakmai bemutatójának és a majd ezer érdeklődőnek. Az időjárás a dobogókői „büntetés" után most kegyeibe fogadta az erdészeket. Haragoszöld, a sok csapadéktól felüdült erdő fogadta a délutáni megnyitót. Előtte a repülős, ejtőernyős klub ejtőernyősei hajtottak végre bravúros célbaugrást és hozták magukkal az egyesület zászlaját. Schmotzer András OEE elnök és Káldy József vezérigazgató köszöntötte a résztvevőket a szónoki emelvénynek átalakított magaslesről. Káldy József felolvasta a Magánerdő Tulajdonosok Egyesületének köszöntését. Majd megemlítette, hogy 17 évvel ezelőtt rendeztek a mecseki erdészek hasonló összejövetelt, majd megköszönte a közreműködők odaadó munkáját. Külön kiemelte dr. Papp Tivadar, Szőnyi János, Turós László, Steiner László, Kiss Károly, Kató Sándor, Tóth Aladár, Német Szilveszter és Pogrányi Gyula kollégák nevét, akik rendkívül sokat tettek a rendezvény sikere érdekében. De a sikerhez az egész régió összefogására szükség volt. Főhajtással emlékezett a jelenlévő erdészek sokasága azokra, akik sokat tettek a magyar erdőért. Köszöntötte a 39 kiállítót, akik elhozták legkorszerűbb termékeiket, bizonyította, hogy csak az örökös fejlesztéssel juthatnak előbbre.

A 39 neves gép kiállító részvételével zajló erdészeti bemutatón helyet kaptak a 22 állami erdőgazdaság standjai is. Az erdőgazdálkodási szakmai programok – rendhagyó módon - mind helyben voltak, azokat gyalogosan érték el a résztvevők.

Pusztabánya egyik üveghutáját 1995 nyarán a Mecsek Erdészeti Zrt. támogatásával tárták fel. A feltár huta alapján, hozzáértő lelkes szakemberek segítségével az Országos Erdészeti Egyesület 1995. évi Vándorgyűlésére elkészült a kemence működőképes rekonstrukciója, amelyet üzemi hőmérsékletre fűtöttek fel ebből az alkalomból.

Este a baráti találkozón svédasztalos vacsora várta az ezerfőnyi résztvevőt, majd a tábortűz mellett nótaszóval és tánccal telt az este. A nagyszabású vendéglátás annak ellenére kiválóan sikerült, hogy Pusztabányán se vezetékes víz, se áramellátás nem volt, azt mobil eszközökkel oldották meg.

A következő napot az ünnepi közgyűlés hagyományainak megfelelően a vendégek köszöntése és szakelőadások töltötték ki. Schmotzer András elnök külön köszöntötte: Dr. Szili Katalin, a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium politikai államtitkárát, dr. Orosz Sándor, az Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottsága elnökét, Dauner Mártont, az FM Erdészeti Hivatala elnökét, Kurucsai Csabát, a Baranya megyei Közgyűlés elnökhelyettesét; dr. Páva Zsoltot, Pécs város polgármesterét, aki ebben a csodálatos városban elkápráztatott bennünket ennek a városnak a fejlődésével, szívesen jöttünk ide; Varga Szabolcsot, a Mecseki Erdészeti Rt. Igazgatóságának elnökét; valamint Káldy Józsefet, a Mecseki Erdészeti Rt. vezérigazgatóját. A közgyűlés helyszíne az ünnepélyesen feldíszített Orvostudományi Egyetem aulája volt. Az elnök kürtökkel bevezetett köszöntője és a közösen elénekelt nemzeti himnusz után az eredeti népviseletben fellépő Mecsek Táncegyüttes rövid műsorát üdvözölték lelkes tapssal a részvevők. Ezt követően a főtitkár és az ellenőrzőbizottság beszámolói, valamint a megérdemelt kitüntetések átadása következett. Bedő Albert emlékéremmel jutalmazták Barátossy Gábor erdőmérnököt, az FM Erdészeti Hivatal elnökhelyettesét, dr. Firbás Oszkár erdőmérnököt, a Roth Gyula Erdészeti Szakközépiskola nyugalmazott tanárát és Turós László erdőmérnököt, erdőgazdaságunk akkori Vajszlói Erdészetének az igazgatóját. Kaán Károly emlékérem elismerésben részesült Dr. Balázs István erdőmérnök, az FM Erdészeti Hivatal főtanácsosa, Kisházi Zoltán okleveles agrármérnök, erdészeti növényvédő szakmérnök, az akkori Északerdő Rt. Keletbükki Erdészet igazgatója, Dr. Ráczné Dr. Schneider Ildikó erdőmérnök, az Erdészeti és Faipari Egyetem múzeum igazgatója.
Elismerő oklevelet kaptak: André Zoltán (Szolnoki HCS), Cseh János (Pilisi HCS), Kardos Ferencné (Soproni HCS), Valhy Sándor (Debreceni HCS), Lakatos István (Bajai HCS), Nagy Imre (Sárospataki HCS), Pápai Sándor (Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei HCS), Pintér Ottó (Erdőhasználati Szakosztály), Takács Ferenc (Erdőrendezési Szakosztály), Várfali József (Miskolci HCS), Dr. Walter Ferenc (Gépesítési Szakosztály).

A közgyűlés végén Schmotzer András, az egyesület elnöke mondott köszönetet a szervezésért, illetve Vass Sándor, az akkori Délalföldi Erdészeti Rt. vezérigazgatója hívta meg az egybegyűlteket az 1996. évi szegedi vándorgyűlésre. A rendezvényhez - a szakmaiságon túl - hozzátartozott az a táska, amit mi szervezők ajándékoztunk a vendégeknek. A vállra akasztható bőrtáska tartalmazta az erdészek két fontos eszközét a kacort és a colstokot. Ez a jelképes ajándék is jelezte, hogy abban az időben átalakuláson átmenő erdészeti politika (privatizálás, jogszabályi háttér) mellett még mindig a legfontosabb, máig tartó üzenet: Szeresd és tiszteld az Erdőt és a Fát

Erdész emlékmű 1996. május 10.

Az 1956-ban lerombolt Lapisi vadászház helyén a honfoglalás 1100. éves évfordulója tiszteletére építette a Mecseki Erdészeti Rt. (1996). A tervei készítette Felcser László és dr. Tóth Aladár; a kivitelezést irányította Albrecht János. Az emlékmű – tetején kettős kereszttel - a Mecsek hétféle kőzetéből épült fel: fonolit, vörös homokkő, gránit, andezit, szürke mészkő, vörös mészkő és fekete mészkő, jelképezve a honfoglaló hét vezér szövetségét, és a Nyék, Megyer, Kürt-Gyarmat, Tarján, Jenő, Kér és Keszi törzsek erejét.

Az emlékművet az avatóünnepség keretében Schmotzer András az Országos Erdészeti Egyesület elnöke és Káldy József a Mecseki Erdészeti Rt. vezérigazgatója leplezte le. Ünnepi beszédet mondott dr. Tóth Aladár erdőmérnök

Természetvédelmi erdőket kezelő erdészetvezetők konferenciája 1997.

A Baranya megyei Helyi Csoport és a Mecseki Erdészeti Rt. Közös rendezésében kétnapos konferencia keretében tárgyalta a szakma a természetvédelmi rendeltetésű erdők kezelésével kapcsolatos szakmai kérdéseket.

A konferencia első napján előadások hangzottak el a témával kapcsolatban. Az előadássorozatra a MTESZ pécsi székházában került sor. A második nap a Kelet-Mecsekben zajlott, terepi program keretében, ahol „tő mellett”, valódi „díszletek” között folyt az előző nap megkezdett, nagyon aktív konzultáció. Az érdeklődés minden várakozást felülmúlt. Sajnos folytatása nem volt.

Bemutatkozunk: városi szintű rendezvény a pécsi MTESZ székházban 2000. május 04.

A baranyai erdészek megbecsülésének jeleként is értékelhető, hogy a MTESZ Baranya megyei Szervezetének elnöke ebben az időben erdész volt. Ezért az országos egyesületek helyi csoportjainak bemutatkozását az erdészek kezdték. Az állami erdőgazdálkodás mellett magánerdők és a vadgazdálkodási is kiemelt téma volt ezen a rendezvényen.

Millenniumi emléktábla avatása 2000. május 23.

A Millenniumi Vadászati Bizottság, az FM Erdészeti Hivatala, a KVM  ermészetvédelmi Hivatala és az Országos Erdészeti Egyesület közös kezdeményezésére az országban három helyen emléktáblát avattak a millennium alkalmából. A Mecsekben a Mecseki Erdészeti Rt. támogatásával az OEE Baranya megyei Helyi Csoportja szervezésében az ünnepélyes megemlékezésre 2000. május 23-án került sor. Az  ünnepségen 120 fő vett részt, köztük a közélet és a helyi civil szervezetek képviselői is, akik aktívan közreműködtek a rendezvény lebonyolításában. A kezdeményezők  részéről Tollner György, a Millenniumi Vadászati Bizottság elnöke és Káldy József , az OEE elnöke szólt az egybegyűltekhez.

Kovács Szabó János, a Mecsek Egyesület titkára dr. Csörgey Titusz nagyhírű  madarászunkra emlékezett, akinek emlékkövét az  ünnepség  során  megkoszorúztuk, Bank László , a Madártani Egyesült elnöke pedig az év madaráról, a kerecsenről beszélt. Az elmúlt századok eseményeiről és az év fájáról, a barkócáról dr. Tóth Aladár mondott beszédet. Az ünnepséget a pécsi Köztársaság téri Általános Iskola tanulóinak kedves és színvonalas műsora tette színessé. Reméljük, hogy a barkócafák tövében felépített kőtalapzaton elhelyezett gránittábla maradandó emlék lesz az ezredfordulóról!

Tóth-forrás avatása 2001.

Tóth László (1945-2001) erdészeti igazgató emlékére avattunk forrást. A forrást és a pihenőt Turós László erdőmérnök tervezte. A Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kéktúra mentén, Karácodfától északra található forráson a következő felirat olvasható: „Vándor, ki e hűs, üde forrás vizét iszod, az erdő szolgájára emeld kalapod.

A Nemzeti Erdőprogram Dél-Dunántúli Regionális társadalmi vitafóruma 2003. június 05.

 Partos kopjafaavatás Meződön 2005. augusztus 12.

A Mecseki Erdészeti Rt. Sásdi Erdészetének Meződi kerületében Partos Péter (1919-2004) volt kerületvezető erdész emlékére kopjafa-avatást tartottak 2005. augusztus 12-én. A Partos dinasztia egyik kiváló erdészéről egykori kollégái, munkatársai, barátai és családtagjai emlékeztek meg egy kis ünnepség keretében.

A 45 éves erdészeti pályafutás emlékképeit az unoka, ifj. Partos Kálmán erdőmérnök idézte fel:

1935           Eszterházy Pál Hitbizományi Birtok, Kisvaszari Erdőgondnokság

1940           Magyar Királyai Alerdész Szakiskola, Esztergom, alerdész képesítés

1942           Csíkszereda, erdész hivatali eskütétele

1942-44     Zetelaki erdőfelügyelőség

1946           Bakócai erdőgondnokság, Alsókövesd, központi erdőőr

1948           OEE tag

1949           II. számú Bakócai védkerület vezetője

1951           Bakócai kerület

1953           Alsókövesdi Erdészet, pagonyvezető főerdész

1953-1979 Meződi kerület, kerületvezető erdész

45 éves erdészeti pályafutása 1935-ben Eszterházy Pál Hitbizományi Birtok Kisvaszari Erdőgondnokságában kezdődött, majd Erdélyben, Székelyudvarhelyen folytatódott. 1946-tól a Hegyhát és a Zselic erdésze. Gazdag pályafutását a Meződi kerület kerületvezető erdészeként fejezte be.

Partos Péter fia, Partos Kálmán kerületvezető erdész, apja utódja a Meződi kerületben. Az egyik unokája, Partos Péter a Sásdi Erdészet Nagymátéi kerületének vezetője, míg a másik unoka, ifj. Partos Kálmán erdőmérnök, a Pécsváradi Erdészet Kárászi Erdőgondnokságának erdőgondnoka.

 Az életrajz felelevenítését korabeli képek és dokumentumok tették színesebbé.

 Konferencia a Baranya megyei erdőkről 2005. december 15.

 Országos Erdészbál 2006. március 4.

Több év kihagyás után 2004-ben az Országos Erdészeti Egyesület Baranya megyei Helyi Csoportja kezdeményezésére, a Mecseki Erdészeti Zrt. támogatásával újraélesztettük a hagyományos Erdészbált. A nagyhírű és patinás rendezvény annak idején nagy érdeklődésre tartott számot, a báli szezon rangos eseménye volt. Az elfeledett hagyományt feléleszteni nem könnyű, de a 2004-es, szerény, ám remek hangulatú reggelig tartó mulatság híre 2005-re az érdeklődés, s ezzel együtt a résztvevők létszámának bővülését eredményezte.

Az OEE keretein belül az országban több helyen rendeznek bálokat. Országos Erdészbál volt már Visegrádon, Budapesten és Sopronban is. Az Egyesület és a helyi hagyományok ötvözésével 2006. március 4-én Pécsett a Palatinus Szálloda Bartók termében rendeztük az ORSZÁGOS ERDÉSZBÁLT. Az este folyamán a Sugár Band szolgáltatta az élőzenét, fellépett Nagy Bandó András humorista.

 Fekete István szoboravatás Nagymátén 2006.augusztus 30.

A vadászház környezetében lévő füvészkert fáit 1967-ben kezdték telepíteni, mikor a vadászház is létesült. A kétezres években Nagymáté közjóléti funkcióját kívánták erősíteni, amelynek során a Pécsi Tudományegyetem Művészeti Karának hallgatóinak tájba simuló szobrai kerültek a fák közé. Kialakításra került a 14 állomást felölelő Fekete István emlékösvény. Majd a vidék régi gyümölcsfajtáit megőrző géngyűjtemény kapott helyett a pusztán, amelynek alapanyagát a Dél-Zselic elhagyott erdészházainál, tanyáinál lévő idős gyümölcsfák adták.

Fekete István okleveles gazda, író ezen a vidéken dolgozott és vadászott gróf Mailáth György hitbizományi uradalmában Bakócán, az 1926-1929 közötti években, mint segédtiszt. Az itt szerzett élményei jelennek meg az emlékösvény tábláin, amelyeken az író saját szavaival meséli el a történteket, vagy egy félévszázados szép vadászélet gazdag tapasztalatait adja át.

A füvészkertben Fekete István mellszobrát Káldy József vezérigazgató és Várady József erdészeti igazgató leplezte le 2006. augusztus 30-án.

 Szeri János kopjafaállítás Kövestetőn 2006. október 6.

Szeri János a megszűnt Kárászi Erdészet Fehérpart kerületének vezetője volt. Halála után – a család kérésére – a Kövestetői Vendégház előtt lévő erdőfoltban került sor kopjafájának avatására. Az eseményen két lánya, fia és felesége emlékezett vissza Szeri János életére, az erdőgazdaság képviselői nevében Káldy József vezérigazgató a munkásságára. A kopjafa Szatyor Győző népi iparművész alkotása, az alapanyagul szolgáló tölgyfát a Mecseki Erdészeti Zrt. szolgáltatta. A kopjafa és környéke azóta is szépen gondozott, rendszeresen látogatja a család az emléket.

Erdész-Bányász Bál 2007. február 23. Hotel Palatinus

2007.02.23-án új korszak nyílt a bálozás történetében.
Mindkét szakma nagy múltra tekint vissza megyénkben a bálozás tekintetében. A bányászok a 25. Bányászbáljukat, míg az erdészek a négy éve újraélesztett, de nagy múltra visszatekintő, s 2006-ban országos nyilvánosságot kapott rendezvénysorozatot folytatatták.
A két szakma közös gyökerekre tekint vissza. Mindkettőnek Selmecbányai Akadémia volt a bölcsője. Az ott folyó diákélet, a kialakult hagyományok életre szóló munícióval látták el az Akadémiáról kikerülő mérnököket. Trianon után az Akadémia Sopronba költözött, majd a Bányamérnöki-, és a Kohómérnöki Kar Miskolcra költözött. A hajdani hagyományok azonban tovább élnek, erős és meghatározó köteléket képezve a szakmák között.
Évről-évre az ország különböző helyein rendezik meg az Országos Bányász Kohász Erdész találkozót, amely rendezvény az együvé tartozás demonstrálása.
Az Országos Erdészeti Egyesület Baranya megyei Helyi Csoportja és az Országos Magyar Bányászati-, Kohászati Egyesület Mecseki Szervezete közös elhatározással hagyományaink ápolására és egyesületeink megerősítésére Erdész-Bányász Bált szervezett.

Turós László szoboravatás Vajszlón 2007. november 9.

Turós László (1942-2004) Bedő Díjas erdőmérnök szobrának avatására az Unic-Fagus Kft. és a Mecseki Erdészeti Zrt. szervezésében 2007. november 9-én, 11.00 órakor kerül sor Vajszlón az egykori erdészeti iroda előtt (Széchenyi u. 38.).

A szoboravatás műsorát teljes egészében felesége Turós Lászlóné szervezte. Az akkori Általános Iskola 8. a és 8.b osztály szerepelt az avató műsorban: az Erdész himnuszt és a Bányász himnuszt énekelték el, majd verseket szavaltak. Részletek hangoztak el Turós László vadásznaplójából, a család nevében Turós Lászlóné mondott emlékező és méltató beszédet. Az egyesület nevében évfolyamtársa: Schmotzer András úr emlékezett meg a Vajszló Erdészet egykori igazgatójáról. Az ünnepségen fellépett még a Baranya Kürt Együttes. Az avatóünnepségen az erdésztársadalom igen nagy létszámban vett részt: az erdőgazdaság vezetősége, barátok, évfolyamtársak, vadásztársak, a soproni egyetemről, minisztériumból, Pécsről, volt munkatársak az Erdészettől, rengetegen tették tiszteletüket.

 Prucsi Nándor emléktábla avatás Körcsönye-pusztán 2008. június 29.

Az emléktáblával a Mecseki Állami Erdőgazdaság Körcsönyei vadászterületének fővadászának majd a Mecseki EFAG vadászati műszaki vezetőjének emlékét örökítették meg a vadász utódok. Az 1970-es években, Prucsi Nándor vezetése alatt a Körcsönyei vadászterületet igen magas színvonalú vadgazdálkodás jellemezte, amely a kiváló szakember irányításának volt köszönhető.

Európai Erdők Hete 2008. október 19-22.

Az Országos Erdészeti Egyesület Erdészeti Erdei Iskola Szakosztálya 1996. évi szolnoki alakuló ülésén már felvetődött, hogy egy országos rendezvénysorozatot kellene indítani az erdészeti közönségkapcsolat megalapozására, így született meg a gondolat az ERDŐK HETE rendezvénysorozat elindításáról. Az első ERDŐK HETE programra 1997-ben került sor, melyet azóta is minden évben megrendezett a Mecseki Erdészeti Zrt. Mókus Suli Erdészeti Erdei Iskolája is. A minisztériummal kötött megbízási szerződésen túl, a társaságunk egy bővebb programmal készült a hagyományos ERDŐK HETÉRE, mely október 15-24. között került megrendezésre.
Az idei év különlegessége az volt, hogy Magyarország is csatlakozott a 46 európai ország részvételével zajló EURÓPAI ERDŐK HETE rendezvényeihez. A 2008. október 20-24. között megrendezett események egyik kiemelt témája az energia, a víz, a klímaváltozás és az erdő kapcsolata volt.
Programok
„Játékszerek fából” című kiállítás
A pécsi Művészetek és Irodalom Házában október 15-től egészen a rendezvénysorozat végéig megtekinthető volt a „Játékszerek fából” című nagyszerű kiállítás, amely spatulákból, csipeszekből, valamint gyufaszálakból készült különféle tárgyakat vonultatott fel a határtalan kreativitás jegyében. A bemutatónak csodájára jártak kicsik és nagyok egyaránt, minden bizonnyal számos új ötlettel és maradandó élményekkel gazdagodva. A látogatók közül többen hangot is adtak lelkesedésüknek. Pedagógus kollégák szintén hangsúlyozták a látottak remek használhatóságát mindennapi munkájukban. A gyönyörű alkotások között helikopter, repülőgép és kerékpár modellek is szerepeltek, melyek mind a Nyugat-Magyarországi Egyetem Faipari Mérnöki Kar hallgatóinak szakavatott kezei által készültek, Dr. Gerencsér Kinga egyetemi docens irányításával.
Október 19., nyitórendezvény
Az minisztérium megbízásából az EURÓPAI ERDŐK HETE országos megnyitójának Pécs adott otthont. Céljaink elérése érdekében Pécs legszebb terét, a belváros szívében lévő Jókai teret választottuk a rendezvény helyszínéül.
Az ünnepségen Káldy József, vezérigazgató köszöntötte az érdeklődőket. Beszédében két fontos üzenetet továbbított a hallgatóság felé:

„Üzenem mindenkinek, ne féltsék az erdésztől a magyar erdőket.
Jó kezekben vannak az állami erdők!”

A beszéd elhangzása után Gráf József, földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter lépett a mikrofonhoz. A szaktárca vezető hangsúlyozta, hogy a hazai erdősültség 1945 óta folyamatosan nő és a következő 35-50 év feladata az lesz, hogy a jelenlegi 20,1%-ról 27%-ra növeljék az erdősültséget, ami 686 ezer hektár új erdő telepítését jelenti. A miniszter beszédében kiemelte az állami erdészetek a magyar erdőgazdálkodás múltjában és jövőjében betöltött fontos szerepét.
A megnyitót követően kerekasztal beszélgetésre került sor a Művészetek és Irodalom Házában, melyen megjelentek a szakma és a sajtó képviselői is.
A kerekasztal beszélgetés részvevői voltak:
- Gráf József, földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter,
- Bókay Endre, országgyűlési képviselő,
- Jeszták Lajos, a Dél-dunántúli Környezet- és Természetvédelmi Felügyelőség igazgatója,
- dr. Varga Tamás, a Baranya Megyei MGSZH Erdészeti Igazgatóság igazgatója,
- Káldy József, a Mecseki Erdészeti Zrt. vezérigazgatója,
- Mocz András, a Dél-Dunántúl legnagyobb magánerdő tulajdonosa,
- Gálhidy László, a WWF Világ Természeti Alap Magyarország Alapítvány erdők védelmével foglalkozó munkatársa,
- Baronek Jenő, a Mecsek Egyesület elnöke.
A beszélgetés moderátora: Ferling József, a Ferling PR Kft. cégvezetője volt.
A beszélgetés résztvevői a moderátor kérdéseire válaszolva, a saját látásmód, tevékenység alapján világítottak rá az erdők fontosságára. A moderátoron kívül a hallgatóság is intézett kérdéseket a beszélgetés résztvevői felé.
A rendezvényen, illetve magán a kerekasztal beszélgetésen is szép számban képviseltették magukat a sajtó képviselői.

A megnyitót követően a teret a gyerekes családok vették át. Az erdőgazdaság standján Várady József és Horváth Péter Brúnó mutatatta be a mecseki erdőgazdálkodás aktualitásai, egy háromnegyed köbméteres tűzifa saranggal szemléltettük a magyar erdők másodpercnyi produktumát. A téren Scholtz Péter természetes fa bútorainak kiállítása volt, illetve a Mókus Suli részéről Adorján Rita tartott foglalkozásokat az érdeklődő gyerekeknek. AVKE Magyar Vadászkürt Egylet képviseletében gyerekek és felnőttek egyaránt szórakoztatták a látogatókat, a gyerekek délben, míg a felnőttek fél négytől adtak koncertet. A komolyzene szerelmesei sem maradtak program nélkül, Dr. Herpay Ágnes fagott művész és Huszics Ibolya zongoraművész adtak nagy sikerű koncertet.
Október 20-án, 9 órától került megrendezésre a Művészetek és Irodalom Házában „Játékcsodák fából” címmel, Dr. Gerencsér Kinga a Nyugat-Magyarországi Egyetem Faipari Mérnöki Kar egyetemi docensének előadása.

Európai Erdők Hete vetélkedő
A rendezvénysorozat következő programja az Európai Erdők Hete Vetélkedő volt október 21-én, melyet az idei évben 2 korcsoportban – az általános iskolák 7.-8., illetve a középiskolák 9.-10. évfolyamának – hirdettünk meg.
A vetélkedő célja, hogy megismertessük a résztvevőkkel, hogy
•    Európa területének 44 %-át, hazánk területének 20%-át erdő borítja, és ez az erdőterület folyamatosan növekszik.
•    Az erdők az üvegházhatást okozó gázok folyamatos megkötésével jelenleg a leghatásosabban mérséklik a klímaváltozás ütemét, védik a földi életet.
•    A fa, a legősibb megújítható, környezetkímélő nyersanyag és energiaforrás, így a fa felhasználása a 21. században is a legjobb választás a környezetvédelem terén.
•    Az erdők jelentőségének, termékeinek és szolgáltatásainak, és e javak társadalom számára történő elérhetőségét leginkább az erdőgazdálkodási tevékenység biztosítja.

Walden és korsó kiállítás 2010. május 17.

2010. május 17-én rendezvény-beharangozó sajtótájékoztatót tartott a Mecseki Erdészeti Zrt. Pécsett, a Remekek Házában.

A kedvezőtlen időjárás (hatalmas esőzések okoztak fennakadást országszerte, a szerk.) ellenére a pécsi vándorgyűlés tervezett programjai zajlanak.

Az eseményen Szőnyi János vezérigazgató-helyettes bemutatta a sajtó képviselőinek a cég közeljövőben megvalósuló rendezvényeit. A sajtótájékoztatót követően Dr. Ráczné Dr. Schneider Ildikó a soproni Erdészeti Múzeum nyugalmazott igazgatónője megnyitotta a nyolc héten át tartó erdészbemutatók első felvonását, a diákhagyományokat bemutató walden kiállítást.

Nemzetközi Konferencia Az Erdészeti Kommunikációról 2010. május 8.

A Vándorgyűlés kapcsolódó rendezvénye

2010. május 20-án, Pécsett, az Európa Kulturális Fővárosa eseményeinek egyik rendezvényeként az Országos Erdészeti Egyesület 141. Vándorgyűlése keretében „Az erdő és a zöld gondolat” címmel, nemzetközi kommunikációs konferenciát rendezünk, melynek témája az erdő, az erdészet és a zöld gondolat kommunikációja.

„Erdőirtások, pusztuló-, elszegényedő természeti értékek, mértéktelen túlhasználat és erdőgazdálkodói kapzsiság…”

„Szakszerű és fenntartható erdőgazdálkodás, az erdők minőségi és mennyiségi gyarapodása, a természeti értékek szilárd bástyája…”

Mindkét gondolatsort gyakran olvashatjuk, hallhatjuk a magyarországi erdőkről, erdőgazdálkodásról. Bizonyára egyik sem tekinthető elfogulatlan megközelítésnek.

Az elmúlt évtizedekben számos új, kisebb-nagyobb pro és kontra érdekcsoport jött létre. Mozgásteret és identitást igényelnek maguknak. Ez természetes jelenség. Mégis ellenérzést válthat ki, ha az adott érdekcsoport az identitását egy már meglévőnek a tagadására építi.

Az erdészetet egyre többen tagadják. Nem eredménytelenül.

Az egyoldalú kommunikáció következtében a társadalom nem jelentéktelen része valószínűleg meg van győződve a hazánkban folyó erdőirtásokról, természetpusztító gazdálkodásról.

Az erdészetet, az erdőket pellengérre akarják állítani. Ez nem csupán magyar sajátosság, hasonló jelenségek egész Európában tapasztalhatóak.

A természeti környezetére egyre érzékenyebb társadalom –jogosan – igényt fogalmaz meg az erdőgazdálkodással szemben. Ha ezt helyes információk birtokában teszi, akkor azt az erdészeknek ki kell elégítenie. Ha nem, akkor mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy a társadalmi percepció és a valóság közeledjenek egymáshoz.

Ehhez az erdészeknek is kommunikálnia szükséges. Nem mások ellen, hanem a kiegyensúlyozott tájékoztatás és a pontosság érdekében.

A kommunikáció fontosságát kezdjük felismerni. Ezt példázza, hogy a Nemzeti Erdőprogramnak része az „Ember-erdő viszonyának javítása érdekében hatékony kommunikáció az erdőről” célprogram. Az új erdőtörvény pedig az Országos Erdő Tanács kiemelt tevékenységeként fogalmazza meg az erdészettel kapcsolatos kommunikációt.

A hatékony kommunikáció kellő felkészültséget és szervezettséget igényel, feltételez. Egyre több jó példával, hozzáértő szakemberrel találkozhatunk. Ennek ellenére a magyar erdészek munkája nem élvezheti azt a mértékű elismertséget, amit kollégáiké például a szomszédos Ausztriában, vagy éppen az erdőben gazdag Finnországban.

Mi az, amit ők másképp és jobban csinálnak, amitől szakmájuk társadalmi beágyazottsága és munkájuk elfogadottsága kedvezőbb? Többek között erre keressük a választ az első nemzetközi erdészeti kommunikációs konferencián.

Az esemény igazi kuriózum a szakmai rendezvények sorában, hiszen nem csak erdészeti, de a kérdéskörben érintett, vagy annak hátterét kutató egyéb szakterületek, tekintélyes szervezetek képviselő is részt vesznek rajta. Kuriózum abból a szempontból is, hogy külföldi előadókat hallhatunk, köztük a – harmincnál több országot tömörítő – UNECE/FAO Forest Communicators' Network (Erdészeti Kommunikátorok Hálózata) vezetőjét. E szerve