Elnök: Major László
E-mail:major[pont]laszlo[kukac]veszprem[pont]gov[pont]hu
Titkár: Nagy Frigyes Vince
E-mail:vince[pont]frigyes[pont]nagy[kukac]am[pont]gov[pont]hu
1. A Veszprémi FVM Helyi Csoport alapítása
A Veszprémi FVM helyi csoport megalakulása
A helyi csoportok 1955-ben, az akkori erdőgazdasági központokban alakultak meg. Veszprém központtal 1955-1967 között a Balatonfelvidéki Állami Erdőgazdaság működött, melynek utóda az MN Veszprémi Erdőgazdaság (majd a HM Veszprémi Erdőgazdaság) lett. Az erdőgazdaságnál megalakult helyi csoport összefogta a Veszprém megye déli, középső, keleti részén tevékenykedő szakembereket (erdőgazdaság szakszemélyzetet, Erdő-és Fagazdasági Egyesülés munkatársait, erdőrendezőket, erdőfelügyelőket). Az erdőrendezőségek megalakulása (1968) után a termelőszövetkezeti, állami gazdasági erdők szakirányítói, az erdőrendezőség munkatársai kiváltak az erdőgazdasági csoportból és önálló csoport alakult, melynek neve a főhatóság nevének változásával módosult: Veszprémi MÉM HCS, Veszprémi FVM HCS.
1979-ben átszervezés miatt a kis erdőgazdaságok és az erdőrendezőségek, ezzel a kis erdőfelügyelőségek is megszűntek. Így Pápán már nem maradt sem erdőgazdaság, sem erdőfelügyelőség. Ezért 1980 körül a Pápai HCS-t az egyesületi központi felszólításra meg kellett szüntetni és tagjai a Veszprémi MÉM HCS-ba léptek át. Az utolsó pápai elnök Erdősi Dezső, korábbi ottani erdőfelügyelőség vezető volt.
2. Az eddigi tisztségviselők
Szükséges megjegyezni, hogy a választott tisztségviselők a ciklusidőt tisztességgel ledolgozták, „menetközbeni” váltásra csak a titkároknál került sor, ott is munkahelyi áthelyezés miatt.
ELNÖK:
Nagy Miklós 1970-1993 (A Veszprémi Erdőrendezőség, majd nyugállományba vonulásáig a Veszprémi Erdőfelügyelőség vezetője)
dr. Péti Miklós 1994-1998 (Bedő Albert díjas, nyugállományba vonulásáig a veszprémi Erdő- tervezési Iroda vezetője)
Vaspöri Ferenc 1998- (Az ÁESZ Veszprémi Igazgatóság, majd a Veszprém Megyei MgSzH Erdészeti Igazgatóság igazgatója.)
TITKÁROK:
Iharos Frigyes 1968-1971
Moór Gyula 1971-1978
Dr. Szikra Dezső 1979-1984
Kolep Alajos 1984-1985
Dr. Péti Miklós 1985-1989
Nagy Attila 1990-1993
Tasnády Péter 1994-1998
Tóth Sándor 1998-1999
Fábián Tamás 1999-1999
Nagy Frigyes Vince 1999-
GAZDASÁGI FELELŐSÖK:
Varga Miklósné 1977
Tóth Imréné 1980
Matyasovszky András 1989
Nagy Frigyes Vince 1999
Ecseginé Tima Katalin 2000
3. Nevezetes, kiemelt rendezvények, események a Veszprémi MÉM/FVM helyi csoport életében
Taglétszám alakulása:
1994 76 fő
1996 81 fő
2009 94 fő
Kitüntetések, elismerések
Az egyén számára adományozott elismerés munkájának visszajelzése, de bizonyos mértékben összefüggésben van a csoport érdekében végzett munkásságával. Illendő tehát szólni arról, hogy a helyi csoport tagjai közül kik, milyen elismerésben részesültek.
Bedő Albert emlékérmet kaptak:
1963 NAGYKANIZSA Rott Ferenc
1974 EGER Dr. Héder Sándor
1976 BALATONFÜRED Iharos Frigyes
2000 SZÉKESFEHÉPRVÁR Dr. Szikra Dezső
2003 MÁTRAFÜRED Bús Mária
2004 KAPUVÁR Mészáros Gyula
2006 PÁPA Dr. Péti Miklós
Nyugdíjazása után lett helyi csoportunk tagja a korábban, 1987-ben Bedő Albert emlékérmet kapott Csötönyi József.
Decrett József emlékérmet kapott:
2008 DEBRECEN Matyasovszky Andás
Elismerő oklevelet kaptak:
1983 SOPRON Dr. Héder Sándor
1994 DOBOGÓKŐ Nagy Attila
1997 BALASSAGYARMAT Posgay Attila
1998 NAGYKANIZSA Matyasovszky András
2000 SZÉKESFEHÉRVÁR Antal János
2003 MÁTRAFÜRED Fuják József
2009 SELMECBÁNYA-VÁC Fülöp Tibor
Szakmai továbbképzés
A múlt század közepén még az a nóta járta, hogy a diploma 10 év múlva elavul. Sokat veszít értékéből, fel kell frissíteni! Ez a társadalom által elfogadott intervallum fokozatosan – folyamatosan – csökkent, s nem túlzás, hogy ma már a diploma ünnepélyes átvételekor lehet gondolkodni azon, milyen továbbképzésen, sőt talán átképzésen kellene részt venni. Az okleveles erdészek (közép- és felsőfokú egyaránt) ilyen gondjainak enyhítésében sokat segített és reméljük, hogy a továbbiakban is segíthet az egyesület.
A szakmai továbbképzés leggyakoribb formái:
a) egyesületi rendezvények, előadások
b) helyszíni bemutatók
c) országhatáron túli tanulmányutak
Lássunk ezekre néhány példát az elmúlt négy évtizedből!
a) Egyesületi rendezvények
A meghívott előadók az adott korszak erdészeti problémáját ismertették, tettek javaslatot azok megoldására. Egy jól irányított helyi csoport múltját elemezve némi fantáziával csak az előadások címét összeolvasva meg lehetne írni az elmúlt néhány évtized erdészet történelmét. A felsorolásból látható, hogy elsősorban a nem állami erdők kezelésének gondjaival, az erdőrendezés fejlesztésével foglakoztak az előadások.
Szolgáljon ennek szemléltetésére néhány témakör felsorolása:
1973 Dr. Madas András: a környezetvédelem időszerű feladatai
Gáspár-Hantos Géza: Az üzemtervszerű gazdálkodás ellenőrzésének tapasztalatai
1974 Fekete Gyula: A termelőszövetkezeti erdőgazdálkodás Magyarországon
1975 Dr. Májer Antal: Az erdőtipológia felhasználása a termőhelyfeltárás, valamint a célállomány megállapítása során
Dr. Sali Emil: Az V. ötéves terv erdőgazdálkodási irányelvei
1976 Dr. Szodfridt István: Az erdészet helyzete és a termőhelyfeltárás módszerei Angliában
1977 Dr. Kiss Rezső: Főbb állományalkotó lombos fafajaink erdőnevelési modellje
1978 Magas László: Fatömegmérések fejlesztési lehetőségei Dr. Speer Norbert: A hazai faanyaggazdálkodás és fakereskedelem helyzete, kilátásai az V. ötéves tervidőszakban
1979 Király László: Az erdőállomány-gazdálkodás alapkérdései
Járó Zoltán: Termőhelyértékelés-földértékelés
Rada Antal: Az integráció lehetőségei az erdőgazdálkodásban
Dr. Igmándy Zoltán: Erdővédelmünk helyzete és fejlesztésének lehetőségei
1980 Ott János: Az 1980. évi szabályozórendszer és a VI. 5 éves terv célkitűzéseinek összefüggései az erdőgazdálkodásban
Dr. Májer Antal: A fafaj megválasztás problematikája
Dr. Csontos Gyula: Erdőrendezés az erdőgazdálkodás szolgálatában
Gáspár-Hantos Géza: Az erdők fafajösszetételének változása az utóbbi félévszázadban
1981 Rada Antal: Tájékoztatás az erdőgazdálkodás helyzetéről
Dr. Kovács Mátyás: Fotogrammetria a környezet és természetvédelem szolgálatában
1982 Dr. Gál János: Nyárfa-termesztésünk helyzete, fejlesztése
1983 S. Nagy László: Tájvédelem, tájgondozás, tájértékelés
Dr. Igmándy Zoltán: A kocsánytalan tölgy erdővédelmi problémái
Dr. Solymos Rezső: Erdőművelésünk úton az ezredforduló felé
1984 Dr. Váradi Géza: A fagazdaság helyzete és feladatai
1985 Dr. Kőhalmy Tamás: A hazai vaddisznókertek üzemelési tapasztalata
1987 Dr. Király László: Erdőállomány prognózis és hozadékszabályozás
1988 Csóka Péter: Az erdőállomány adattár aktualizálás és az erdőtervezés, erdőfelügyelet számítástechnikai kapcsolatrendszere
1989 Ormos Balázs: Fenyőtisztítások racionális módszerei és gépesítési lehetősége
1990 Barátosy Gábor: Tájékoztató az új erdőtörvény előkészítéséről
1993 Szabados János: Az Állami Vagyonkezelő Rt. működése, az erdőgazdaságok átalakítása, jövője
1994 Dr. Kollwentz Ödön: Az erdészeti igazgatás és az erdőbirtokosságok története
1995 Dr. Merkel Gábor: Az erdőfenntartási Alap jelene és jövője
1996 Wisnovszky Károly: A szakmai ismeretterjesztés támogatási lehetőségei
2000 Koltay András: Hazai fenyőállományok egészségi állapota
2001 Varga Béla: Pro Silva erdőgazdálkodás
2002 Wisnovszky Károly: Erdészeti igazgatás differenciált fejlesztése a technikai korszerűsítés és jogharmonizáció jegyében
Bartha Pál: A magán erdőgazdálkodás fejlesztési lehetőségei
2007 Führer Ernő: A klímaváltozás és az erdőgazdálkodás összefüggései
Az előadók neveit olvasva jólesik megállapítani, hogy a METESZ egyesületei közül egyediként szakmánk „nagyemberei” (egyetemi tanár, kutatóintézeti főmunkatárs, intézmények, hatóságok vezetői stb.) nem tartották rangon alulinak egy aránylag kis létszámú vidéki csoport tagjainak előadást tartani.
b) Helyszíni bemutatók
Nem vitás, hogy az elméleti tudást gyakorlati ismeretekkel kell ötvözni, csak így leszünk eredményesek. Ezt a cél szolgálják a különböző tanulmányutak, helyszíni bemutatók. Kellenek ezek, hiszen többszörös haszonnal jár megrendezésük: ismerkedünk a tereppel, hasznosítjuk mások tapasztalatait, és nem utolsó sorban ápoljuk az erdész-barátságot.
Merre is jártunk az elmúlt néhány évtizedben?Néhány fontosabb állomás:
1976 Látogatás a Kiskunsági Nemzeti Parkban
1977 Tanulmányút a Kaposvári Erdőrendezőség területén (Tókai parkerdő, Zselicségi tájvédelmi körzet, Barcs ősborókás stb.)
Koloskavölgy természetvédelmi terület bejárása
Zirci „Bakony” Mg.Tsz fűrészüzemeinek látogatása
1978 Nemesvámos „Csopaktája” Mg.Tsz. erdőgazdálkodásának tanulmányozása, különös tekintettel a felújításokra
1979 Tapolcai tanulmányút: Ódörögdpusztai pisztrángnevelő telep, Zalahalápi parkettagyár, Szentgyörgy-hegyi természetvédelmi terület
1980 Csót: „Vörös Hajnal” Mg.Tsz. erdőgazdálkodásának és fafeldolgozásának tanulmányozása. Terepi bejárás: Nagygyimót, erdei fenyő
Tanulmányút a Vértesi EFAG területén
1981 Mencshely: „Balaton-felvidék” Mg.Tsz. erdőgazdálkodásának tanulmányozása, az ott dolgozó szakemberek helyzete
1982 Erdőfeltárási bejárás a Bakony hegységben. Az erdészeti burkolt úthálózat 2000 km-nek ünnepélyes átadása Bakonyoszlopon
„Váralja” Mg.Tsz. erdőgazdálkodási és fafeldolgozási tevékenységének tanulmányozása (Bakonyszentkirály)
1983 Pilisi Parkerdő Gazdaság: az erdő- és vadgazdálkodás és a turizmus összehangolása
1984 Nagyalácsony „Táncsics” Mg.Tsz. nemesített akácfajták szaporítása és köztermesztésbe vonása
Budavidéki ÁEVG: erdő és vadgazdálkodás összehangolása
Káli medence erdőgazdálkodásának, természeti és néprajzi értékeinek megismerése
1985 Somogyi EFAG: Bőszénfa fafeldolgozó üzem, Zselic tájvédelmi körzet, Deseda parkerdő
1986 Bakonybél, Ugod: bükkös növedékfokozó gyérítések értékelése
Zalai EFAG: bükkösök, erdei fenyvesek felújítása, állománygazdálkodásának áttekintése, Kisbalaton új vízvédelmi rendszere
Kemenesszentpéter: „Petőfi Mg.Tsz. erdőgazdálkodása, különös tekintettel a meliorációs munkákra
1987 Kisalföldi EFAG: Szigetköz térségének erdészeti problémái, a nyárfagazdálkodás és csemetenevelés tapasztalatai
1988 MN. Budapesti EG. Süttői erdészet, Tardosbánya, Neszmélyi arborétum meglátogatása
1990 Franciavágás: Fűrészüzem és Falemezgyár megtekintése
1991 Rábaártér: ár- és hullámtéri erdőgazdálkodás
1993 Pilisi Parkerdő Gazdaság, Budakeszi erdészet: Természetes felújítás cseres állományokban, Budakeszi arborétum megtekintése
1994 Szegedi Erdőgazdaság: ártéri gazdálkodás tanulmányozása
1995 Fertő-Hanság Nemzeti Park: Fehér-tó, Észak-Dél-Hanság
1996 BEFAG: kíméletes közelítési módok tanulmányozása
Ópusztaszer: Nemzeti Történeti Emlékpark
1998 Balaton-felvidéki Nemzeti Park: Hegyestű geológiai bemutató, Salföldi kőtenger, Folly arborétum
1999 Balaton-felvidéki Nemzeti Park: Kis-Balaton bemutatása
2000 Ismerkedés a Zánka-Monoszlói térség magánerdő-gazdálkodásával
Budapest-Gödöllő: Az Országház meglátogatása. Gödöllői Királyi Kastélymúzeum, Gödöllői Kísérleti Állomás és Arborétum
Bányászat, Természetvédelem, Erdőgazdálkodás: Séta a Fenyőfői-ősfenyves és az azt körülvevő természetvédelmi területen
2001 Tátika-Sarvaly Ősbükkös erdőrezervátum
2002 Zala megyei szakmai nap: Zalaszentiván mesterséges KST. Tornyiszentmiklós: ártéri bükk és tölgy gazdálkodás.
2003 Szentgáli Tiszafás és a Mátyás Király Vadaskert megtekintése
Szatmár-Beregi tanulmányút: Baktalórántháza, Tákos, Csaroda, Túristvándi, Nyírláp, kocsányostölgy erdőtelepítések, akác tuskózás nélküli felújítása
2004 Bősi-vizierőmű. A Szigetköz víz- és erdőgazdálkodása
Ajka, Bakonyi Hőerőmű, energiaerdő ültetvények tervei, Sárcsikúti tanösvény bejárása
2005 Kőszeg, Hétforrás-Óházi Árpádkori kilátó, Stájerházak, Novákfalva, Kámoni arborétum
2007 Somló. Mélyültetéses technológiával megvalósított nemesnyár-ültetvény (Fülöp Tibor integrátor), Kitaibel Pál tanösvény
Zemplén, Füzér: magánerdészeti csemetekert, Nagymilic Naturpark.
Pálháza: erdészeti-vadászati kiállítás
c) Országhatáron túli tanulmányutak
A „felszabadulásnak” nevezett nagy változás után a hermetikusan lezárt országból külföldre jutni csak kiváltságos szervezeteknek, illetve kivételezett egyéneknek lehetett. Az OEE és tagsága nem tartozott ebbe a kategóriába. A hatvanas-hetvenes években mutatkozó lazítás (3 évenkénti nyugati út) kevés volt egy-egy külföldi, csoportos utazás megszervezéséhez, így aztán határokat átlépő tanulmányutak szervezésének lehetősége csak a rendszerváltás után merült fel.
1989 JUGOSZLÁVIA Szlavonia. szlavontölgyes gazdálkodás tanulmányozása a
Vinkovci Erdőgazdaság területén. (Egy napos út autóbusszal)
1990 AUSZTRIA Eisenstadt. A Pinkafeldi Erdészterület látogatása, fenyőerdők természetes felújítása magas tölgy eleggyel, törzsszámszabályozás, vadkárproblémák, erdőfeltárás. (Egy napos út autóbusszal.
1991 CSEHSZLOVÁKIA Malacky: Erdeifenyő gazdálkodás tanulmányozása, városnézés (Egy napos út, autóbusszal)
1992 UKRAJNA Kárpátalja. Munkács - Latorca völgye - Vereckei-hágó Podpolczi erdészet – Schönbrunn - Rahó-Tatár hágó - Felső-Tiszavidéke – Nagydobronyi erdészet (4 napos út, autóbusszal)
1996 AUSZTRIA Dunai Nemzeti Park és az Eckartsaui kastály (egy napos út, autóbusszal)
1999 SZLOVÁKIA Selmecbánya (Stiavnica) Zólyom, Dobroci őserdő, Erdészeti Akadémia, volt Erdészeti Kísérleti Állomány, Fekete Lajos professzorunk sírjának felkeresése, Leányvár, Kálvária (Két napos út, autóbusszal)
2001 SZLOVÉNIA Triglavi Nemzeti Park: szálaló erdőgazdálkodás, Isonzó völgye, Kobaridi I. világháborús emlékmúzeum (3 napos út, autóbusszal)
2004 SZLOVÁKIA Bősi Erőmű: a vízlépcső környékének szlovák oldal felőli erdőgazdálkodása. Hajókirándulás a víztározón (Utazás az egy napos kiránduláson autóbusszal)
2006 AUSZTRIA Heileigenkreutz: Erdőjárás az Apátság erdeiben
Bécs: Schönbrunni kastélypark látogatása
(Egy napos út, személygépkocsikkal)
2008 ROMÁNIA Körutazás Erdélyben: Királyhágó, Kolozsvár, Parajd, Gyegyói havasok, Békás szoros, Gyilkos tó, Csíkszereda, Székelyudvarhely, Farkaslaka, Korond
(4 napos út, személygépkocsikkal)
Az egyesületi élet csúcspontja egy-egy vándorgyűlés megrendezése. Térségünkben eddig az OEE felállása óta három alkalommal került sor vándorgyűlés megszervezésére (1967, 1976, 2006). Helyi csoportunk mindháromnak aktív szervezője volt a másik két erdőgazdasági csoporttal együtt.
Veszprém, 2009.
A Veszprémi FVM Helyi Csoport tagsága