A köztársasági elnök a Magyar Út és Vasútügyi Társaság 7. innovációs fórumán szólalt fel egy tegnapi on-line konferencia során. Felszólalásában a klímasemlegesség, a szén-dioxid egyenértéken számolt kibocsátás csökkentés és az elnyelés növelésének hazai lehetőségei, elsősorban az erdőtelepítések és a közúti, vasúti fásítások álltak a fókuszban. Külön kiemelte a magyarországi erdőterületek, erdősítések-fásítások arányának növelésében a hazai erdészek Trianon óta végzett évszázados elhivatott szakmai munkáját. A köztársasági elnök előadása az alábbi videó segítségével nézhető vissza (42:35 perctől).
Csütörtök délelőtt kezdődött el a a Magyar Út- és Vasútügyi Társaság (MAÚT) áprilisi, hetedik innovációs fóruma, melyet a környezetvédelem út- és vasútfejlesztési vonatkozásairól tartottak.
Az interaktív részvételt lehetővé tevő és mintegy 600 érdeklődőt vonzó online konferenciát megnyitó Nyiri Szabolcs MAÚT-elnök többek között hangsúlyozta: megtiszteltetés, hogy minden korábbi rendezvénynél magasabb szinten, dr. Áder János köztársasági elnök közvetlen részvételével valósulhat meg az innovációs fórum. Kifejtette: közel kétszáz szakmai szervezetből érkeztek a konferenciára. Az Országos Erdészeti Egyesületet Kálmán Miklós az Erdőfeltárási Szakosztály elnöke és Kaszala Judit titkár képviselte.
Ezt követően Fónagy János (NIF) miniszterhelyettes államtitkár kabinetvezetője, Holnapy Lászó köszöntötte a Parlamentben elfoglalt államtitkár nevében az államfőt. Többek között kifejtette: a környezeti kihívásokra az innováció és annak megfelelően szabályozott alkalmazásai adhatnak választ.
Áder János államfő felszólalása elején emlékeztetett a MAÚT több mint negyed évszázados múltjára, majd az út- és vasútfejlesztés, valamint a magyar és az uniós klímapolitika összefüggéseire, és klímasemlegességere való törekvés kiemelt céljára rámutatva tartotta meg előadását.
Áder János szerint a hazai szén-dioxid-elnyelő kapacitás növelése érdekében gyarapítani kell az erdősített és a fásított területek nagyságát, erre az egyik jó módszer lehet a fasorok telepítése a közutak, vasutak mentén.
Az összesített adatok szerint az utaknál a fásítottság magyarországi átlaga valamivel 28 százalék feletti, a vasutaknál a fásítottság 16-17 százalékos. A számítások szerint ezeknek az arányoknak a növelésével mintegy 40 ezer hektárnyi terület lehet fásítható - ismertette a köztársasági elnök.
A 40 ezer hektár új fásított terület elnyelő kapacitása 400 ezer tonna lenne évente, ami klímasemlegességi célokban megfogalmazott érték mintegy egy negyedét jelenti - mondta, megemlítve az út menti fasorok kedvező hatását a kerékpáros turizmusra, a légszennyezés csökkentésére és a biodiverzitásra is.
Áder János emlékeztetett, hogy az Országgyűlés döntése alapján Magyarország 2050-re klímasemleges lesz. Ismertette: a 2018-as adatok szerint csaknem 64 millió tonna volt az ország szén-dioxid-kibocsátása, ugyanakkor a különböző elnyelők - fák, vizek, talaj, gyepek - teljes elnyelő kapacitása 5,4 millió tonna. Az egyensúly eléréséhez jelentősen, több mint 90 százalékkal csökkenteni kell a kibocsátást, másrészt körülbelül 30 százalékkal növelni kell az elnyelők kapacitását.
Áder János felhívta a figyelmet: a teljes magyarországi károsanyag-kibocsátás mintegy 20 százaléka a közlekedésből származik, a feladat az, hogy 2050-re ez a kibocsátás nullára csökkenjen.
Forrás: MAÚT, OEE
Fotók: KEH
Hírszerkesztő: Nagy László