Az Agrárminisztérium és a Magyar Természetjáró Szövetség (MTSZ) együttműködési megállapodást írt alá a hazai turistaegyesületek első szövetsége, a Magyar Turista Szövetség megalapításának 110. évfordulója alkalmából rendezett ünnepi megemlékezésen, csütörtökön, Budapesten.
A megállapodás szerint az állami erdészeti társaságok vállalják, hogy a területükön vezető, szabványosan jelzett turistautak létesítése, megszüntetése vagy módosítása előtt mindig egyeztetnek a szakmai szervezettel. Az MTSZ terepi felmérése szerint a mintegy 17 ezer kilométernyi hazai turistaút 42 százaléka állami erdőterületen vezet, ezért az együttműködés fontos lépés az 1930-as évek óta használatos turistajelzés-rendszer egységes, átlátható alkalmazása felé. A dokumentumot Zambó Péter, az Agrárminisztérium erdőkért és földügyekért felelős államtitkára és Garancsi István, az MTSZ elnöke írta alá.
Az állami erdőgazdaságok vállalják továbbá, hogy a közjóléti terveiket is véleményeztetik az MTSZ-szel, valamint a bejárhatóságot akadályozó rendkívüli eseményekről (például a turistautakra dőlt fákról) és az általuk tervezett vagy a tudomásukra jutott erdőlátogatási korlátozásokról, lezárásokról tájékoztatják a szövetséget.
Az MTSZ ehhez egy bejelentő felületet üzemeltet, és – ahogy eddig is – nagy elérésű médiafelületein, a Természetjáró.hu-n és a Természetjáró mobilappban, az Országos Kékkör hivatalos honlapján, a kektura.hu-n, a szakmai honlapján, az mtsz.org-on, valamint a Facebook-oldalain területi és időbeli lehatárolással közzéteszi ezeket a korlátozásokat. A szövetség rendeletbe foglalt kötelezettsége a szabványos jelzésű turistautak hiteles nyilvántartása, és a dokumentumban vállalja, hogy az erre a feladatra rendelkezésre álló állami forrás erejéig gondoskodik az állami erdészeti társaságok működési területén lévő turistautak karbantartásáról.
Az MTSZ szeretne teljes védettséget kiharcolni a közreműködésével létrejött, MSZ 20587:2021. számú szabványban is rögzített – kék, zöld, piros, sárga sávokra, keresztekre és egyéb kiegészítő jelzésekre épülő – jelzésrendszerrel ellátott úthálózat számára.
Jelenleg ugyanis a turistautak jogi környezete tisztázatlan, ezért az egységes, átlátható logikától eltérően is létrejöhetnek, sőt akár önkényesen meg is szüntethetők, ami jelentős mértékben rontja a terepi tájékozódás biztonságát.
Beszédében Zambó Péter elmondta, hogy az Országos Erdészeti Egyesület a Magyar Turista Szövetséggel együttműködve már az 1935-ös erdőtörvény előkészítése során indítványozta nemcsak azt, hogy a törvényben és annak címében is juttassák kifejezésre a természet védelmének fontosságát, hanem már akkor felmerült az önálló turista törvény létrehozásának gondolata is.
Hozzátette, hogy az erdőgazdaságok és az agrártárca azóta is elkötelezettek a természetjárás támogatása iránt, de a 21. században új kihívások előtt áll az erdei turizmus: már nem az erdőben lévő infrastruktúra kialakítása a fő feladat, hanem a változó környezeti viszonyok közepette sokkal inkább az erdőterület megőrzése, fenntartása, hiszen erdő nélkül nincs igazi természetjárás. A koronavírus-járvány miatti lezárások idején, két évvel ezelőtt jelentősen megnőtt, és azóta is magas szinten maradt az erdők becsült látogatottsága, amely évente 40-50 millió látogatási alkalommal számolva az ország legfontosabb belföldi turisztikai attrakciói közé tartozik. Az Agrárminisztérium épp ezért már dolgozik a Közös Agrárpolitika új pályázatainak kiírásán, melyek keretében a magántulajdonú erdőkben is lehetőség lesz a kisebb turisztikai fejlesztések támogatására.
Az állami erdészeti cégcsoport 2010 óta több mint 40 milliárd forintot fordított az erdei turisztikai infrastruktúra fejlesztésére, melynek működtetésére évente mintegy 4 milliárd forintot gazdálkodik ki.
Forrás: AM, MTSZ
Fotók: Nyitókép: Pálvölgyi Krisztina, Hírképek: Csanádi Márton/MTSZ
Hírszerkesztő: Nagy László