Megrendüléssel értesültünk arról, hogy 91 éves korában, január 31-én, kedden hajnalban elhunyt Schmidt Egon Kossuth-díjas író, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) tiszteletbeli elnöke, az Új Ember állandó szerzője, országszerte ismert ornitológus, aki generációkat nevelt a madarak, a természet szeretetére.
Szerzőtársa, Bécsy László madárfotós közölte szerkesztőségünkkel Schmidt Egon halálhírét. Lapunk munkatársai megrendülten értesültek arról, hogy a szeretett szerzővel, a tiszteletreméltó, barátságos mosolyú úriemberrel, a madarak, a természet szerény, de egyenes derekú nagykövetével már nem foghatnak többé kezet.
Olvasóink ismerhetik őt könyvei, jegyzetei révén; a természet iránti csodálatát, az írót, aki az élővilág történéseinek legapróbb részletei felé is tisztelettel, ámulattal, s persze nagy szakértelemmel közeledett, aki mindig személyes, soha nem terjengős, remek stílusával, s a szívünkhöz is közel álló mondataival vallotta meg hétről hétre a Teremtő iránti hitét.
Az Új Emberben huszonkét esztendőn át (az utóbbi években a lap Mértékadó című kulturális mellékletében) rendszeresen közöltük jegyzeteit, valamint számos könyve jelent meg az Új Ember Kiadó gondozásában. Egon bácsi személyét többször is közel hoztuk olvasóinkhoz a vele készült interjúk által is.
Schmidt Egon huszonkét éven át rendszeresen bejárt szerkesztőségünkbe, hozta kéziratait, néhány szót váltott a kollégákkal, dedikálta a könyveit, amelyeket azután becses ajándékként adtunk tovább gyerekeknek, felnőtteknek.
Tiszteltük, szerettük őt és felemelő, hogy most megvallhatjuk: mindig úgy éreztük, hogy közénk tartozik. Az első szavak, amelyek eszünkbe jutnak róla: méltóság és emberség. Isten veled, Egon bácsi!
Schmidt Egon életével példát mutatott természetszeretetből, emberségből, személyiségével természetvédők generációinak nyújtott inspirációt – írta közleményében a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) Facebook-oldalán.
Schmidt Egon az MME alapító tagja volt, de még az alakulást előkészítő bizottságban is tevékenykedett. Ezután a Madárgyűrűző és Vonuláskutató Szakosztály elnöke, a Budapesti Helyi Csoport elnöke, majd az MME alelnöke lett. Az MME 2012-ben választotta meg tiszteletbeli elnökének.
Írói munkásságáért 2009-ben Kossuth-díjat kapott. Rádióműsorain keresztül szintén százezrekhez juttatta el a természet szeretetét és ismeretét. A Magyar Rádió heti Oxigén című műsorát 17 évig készítette madárhangokkal színesített anyagaival.
Ornitológusként elsősorban a baglyok táplálkozásának vizsgálatával és a fülemülékkel, kékbegyekkel foglakozott, majd ezek nemzetközileg is elismert szakértője lett. 1954-től a Fővárosi Állat- és Növénykertnél, később a Magyar Madártani Intézetnél dolgozott, ahol a többi között a Madárgyűrűző Központot vezette.
Gyerekkorától vonzódott a madarakhoz, de származása miatt az állampárti időkben nem vezetett számára egyenes út az egyetemre, így sokáig autodidakta módon tanult. A zalai származású Schmidt egyik utolsó könyvében, önéletírásában a 2017-ben megjelent A talicskától a Kossuth-díjig-ban családja kitelepítéséről és viszontagságos helykereséséről is írt.
Schmidt főként madarakról írt könyveiben, novelláiban, de több kötetet szentelt kisemlősöknek, hüllőknek, egyéb otthon tartható hobbiállatoknak, vagy éppen az úgynevezett nem szeretem állatokat próbálta közelebb hozni az emberekhez.
Karrierje során több mint száz könyvet és 3500 cikket írt, publikált többek közt a Természetbúvár, az Élet és Tudomány, a Halászat, a Nimród, a Vadászlap kiadványokban is, míg a Magyar Rádióban 17 éven át futott műsora az Oxigénben. Írói, ismeretterjesztői munkásságát 2009-ben ismerték el Kossuth-díjjal.
Forrás: Magyar Nemezet, Magyar Kurír, MME közlemény,Telex
Fotók: özv. Scmidt Egonné, videó:9Tv- Ferencváros Televíziója, belív kép: Újheliyi Péter
Hírszerkesztő: Nagy László