Klímaváltozásnak ellenállóbb fajok telepítése az erdősítések, erdőfelújítások fókuszában

Nagyon gyorsan változik a klíma, felmelegedéshez nagyon nehezen tudnak alkalmazkodni a fafajok, de általában az élőlények – vélekedett az InfoRádióban Fodermayer Vilmos, aki a most zajló gemenci faültetés kapcsán elmondta, a 38 ezer hektárnyi terület egészén zajlott telepítés.

A klímaváltozás miatt a homoki területeken és a dombvidékeken 2022-ben már volt szükség beavatkozásra a csapadékhiány miatt, jelentős aszálykárok is bekövetkeztek akkor, ugyanígy tavaly is. A hullámtéri területeken viszont három árvíz is levonult tavaly úgy, hogy egyik sem a hóolvadásnak volt köszönhető, hanem az Alpokban és a Duna felső vízgyűjtő területén volt hatalmas esőzéseknek. Az ezek miatt keletkező pangó-felemelkedő vizek miatt viszont frissen telepített erdők is kifordultak, ami további erdősítési feladatokat jelentett.

Már 25 éve cserélik az idegenhonos nemesnyár-állományt őshonos fákra, olyanokra, amelyek a tudomány jelenlegi állása szerint ellenállóbbak a klímaváltozásának. Fontos, hogy nem egy fafajból ültetnek erdőt, hanem vegyesen „első- és másodrendű” fajokkal dolgoznak, ettől a terület sokkal ellenállóbb lehet az extrém hatások közepette – később is.

Példát is mondott strapabíró fafajokra, amelyek most az árterekbe kerülnek:

• kocsányos tölgy (korlátozottan, mivel az aszályos időkben ezek is hektárszámra száradtak ki)

• szürke nyár

• juharok

• szilek

• vadgyümölcsök.

„Ezek nagyon rossz termőterületen már bizonyították, hogy a száraz körülményeket is elég jól viselik” – tette hozzá a szakember.

Ha az extrém időjárási jelenségek így sűrűsödnek, előfordulhat, hogy melegebb égövi helyekről kell fafajokat meghonosítani. Az erdészszakma már „el is indult a Balkán irányába”, Törökország felé is.

„Olyan tölgyfajok felkeresése zajlik, amelyek ezeket a szárazodó körülményeket jobban el tudják viselni, tehát az erdészeti kutatás ebbe az irányba fordult” – világított rá.

Nagy kérdés lesz, hogy mindehhez a természetvédelem hogy áll, ugyanis védett területeken telepítenének idegen fajokat. Az azonban biztos, hogy a domb- és hegyvidékeken, valamint a homokosodó területeken – az Alföldön – nagy probléma van, valamit tenni kell, ennek szellemében kezdtek hatalmas erdőtelepítésekbe zömében akáccal, fenyővel, olyan fajokkal, amelyek a homok megkötésében is segítenek, a szikes területek erdőfelújításában is szerepet játszanak. A klímaváltozás hatásai azonban itt jelentkeznek a legdurvábban.

Vannak olyan klímamodellek, amelyek azt mondják, ötven év múlva ezek a területek „félsivatagos képet” mutatnak majd, ha pedig ez valóban be fog következni, akkor az erdőknek „szomorú sorsuk lesz”, ami már jóval túlterjedő probléma lesz az erdészek gondjain. „Valamilyen úton-módon a talaj árnyalását meg kell oldani, és ne az legyen, hogy újra a futóhomokot fogja hordani a szél” – nyomatékosította.

Fodermayer Vilmos azt is elmondta, hogy ez érzékeny rendszer, hisz a fafajok többsége tízezer éve ott van, és túlélt sokféle környezetet, hőmérsékleti viszonyokat, ugyanígy az állatok is, az evolúció sem a véletlen műve.

„Nyilván voltak fafajok, amelyek eltűntek, leszorultak délre vagy északra húzódtak, de a zömében itt található fafajok ezeken túl vannak, a több ezer éves periódusokhoz képest rövidebb távon tudunk segíteni abban, hogy az erdők megmaradjanak, és ehhez kell nekünk azokat a fafajokat megtalálnunk, amelyek ezt biztosítják” – ecsetelte.

Mindez némileg kényszerpályára állítja a fakitermelést, hisz ott válik szükségessé az „anyagmentés”, ahol a klímaváltozás roncsoló hatásai megjelennek, ott viszont a telepítésről is gondoskodni kell.