"Szeressük hazánkat, nemzetünket és szakunkat hűséggel,
egyetértéssel és összetartással."
Bedő Albert 1911

Országos Erdészeti Egyesület

Németország a hőségtől szenved, helyenként lángol

Németország a hőségtől szenved, helyenként lángol

Az éghajlatváltozás hatásai most már különösen nyilvánvalóak Németországban. Még azok számára is, akik évek óta azzal érvelnek: „Hőség? Aszály? De hát az mindig is volt…”

Amikor a legutóbbi hőhullám végigsöpört Németországon, sorra dőltek meg a hőmérsékleti rekordok. Hat szövetségi államban volt július 20-án melegebb, mint a mérések kezdete óta bármikor: Baden-Württembergben 40,3, Alsó-Szászországban és Szász-Anhaltban 40, Mecklenburg-Elő-Pomerániában 39,4, Hamburgban 40,1, Schleswig-Holsteinben 39,1 Celsius-fokot mértek.

Milliók véleménye drasztikusan megváltozott az időjárás- és az éghajlatváltozásról a forró napokban, és döbbentek rá: számolni kell a következményekkel. Néhány évvel ezelőtt sokan lelkesen énekelték a 2raumwohnung együttes népszerű dalát, és 36 foknál többre vágytak, most egyre többen kérdik: szabad-e egyáltalán örülni ennek a hőségnek?

Ha megnézzük a tényeket, valójában csak egy válasz adható. NEM! Mert a hatások pusztítók, és tartósak, immár mindennaposok.

A Német Meteorológiai Szolgálat (DWD) adatai szerint júliusban ismét túl meleg volt. A 19,2 fokos átlaghőmérséklettel ebben a hónapban 2,3 fokkal volt melegebb, mint az 1961–90 közötti, nemzetközileg érvényes referencia-időszakban; végtelen nyár pedig „aggasztóan száraz” volt. Ez azt jelenti, hogy egyre közelebb kerülünk a terminális nyárhoz – jegyzik meg a meteorológusok. Nyári napnak számít az, amikor a hőmérséklet meghaladja a 25 fokot. Júliusban 31 napból 29 napon át volt ez a helyzet.

A túl meleg június után Németországban a július is túl meleg, túl száraz és nagyon napos volt. A Német Meteorológiai Szolgálat (DWD) pénteki kezdeti értékeléséből kiderül, hogy az év második nyári hónapjában az átlaghőmérséklet 19,2 fok volt, és így 2,3 fokkal haladta meg az 1961 és 1990 közötti, nemzetközileg érvényes összehasonlító értéket.

Az 1991 és 2020 közötti melegebb referencia-időszakhoz képest is 0,9 fok volt az eltérés. „Néhány frissítő naptól eltekintve az időjárás inkább mediterrán volt, mint általában közép-európai” – mondták az offenbachi meteorológusok.

Az Észak-Német-síkságon több mint 40 fokot mértek, a Balti-tengeren pedig a 38 fokos maximumokat. A 265 órányi napsütés negyedével volt több a számítottnál. Főleg Németország délnyugati részén sütött a nap vég nélkül: ott több mint 350 napsütéses órát regisztráltak az állomások.

Az úgynevezett szénahónapban 29 igazi nyári napon 25 fok fölé melegedett az idő. Délebbre, néhány hűvös időszakot leszámítva, végtelen nyár tombolt a meteorológusok szerint.

Ugyanakkor sok régióban „aggasztóan száraz” maradt. Rajna-vidék–Pfalz, Saar-vidék és Hessen különösen érintett. Ott egész hónapban négyzetméterenként öt liter vizet sem adott az ég. Egész Németországot tekintve mindössze 35 liter csapadék hullott négyzetméterenként, ami kevesebb, mint fele a szokásos csapadékmennyiségnek (78 liter). Valamivel több, jó 100 liter eső csak északon meg az Alpok déli lábánál esett. Számos mező- és erdőtüzet okozott a szokatlan szárazság és a hőség. Tüzek tomboltak például Brandenburgban és Szász-Svájcban.

A hőséggel együtt jár az aszály – és ez is ijesztő. Rajna-vidék-Pfalzban, Saar-vidéken és Hessenben még öt liter eső sem esett négyzetméterenként. Ez egyre súlyosabb hatással van az ország folyóira is. Legutóbb Mojib Latif éghajlatkutató hívta fel magára a figyelmet egy drámai előrejelzéssel. Félelme az volt, hogy előbb-utóbb „hogy át tudunk menni a Rajnán”.

A fejlemények azonban remény szerint nem lesznek ennyire drasztikusak. Legalábbis Jörg Belz, a Szövetségi Hidrológiai Intézet (BfG) munkatársa szerint nem: „bár Németországban csökken a vízszint, jelenleg nem tapasztalható a folyók területi vagy nagyarányú kiszáradása”.

Az egyes vagy kisebb folyók kiszáradnak, de ez nem csak az esőhiány miatt van. Mindazonáltal a vízszint-csökkenésnek súlyos következményei vannak a mezőgazdaságra és az erdőgazdálkodásra, az ivóvízellátásra, a növény- és állatvilágra nézve. Jelenleg rendkívül ijesztő a helyzet Brandenburgban és Szászországban: a Kelet lángol. A brandenburgi Elbe-Elster körzetben mintegy 800 hektárt pusztítottak el a lángok, Szász-Svájcban pedig 250 hektárt, minden eddiginél többet.

Csakhogy még nincs vége a veszélynek! Tűzoltók százai küzdenek még mindig a lángok ellen, amiket a változó időjárási körülmények újra és újra fellobbantanak. Most ismét csak az esőben kell reménykedni.

Forrás: RND | Der Tag - InfóVilág/Külföld

Szerző: Chantal Ranke

Fotók: dw.com

Hírszerkesztő: Nagy László