Szárazságtűrő fafajok csemetéinek nevelésére és telepítésére indult közös szlovák-magyar projekt, amelynek eredményeként felgyorsulhat a hazai erdőállomány klímaváltozáshoz történő alkalmazkodása. A tölgy, a cser és az elegyfajok kerülnek kulcsszerepbe.
Az erdők klímaváltozáshoz történő alkalmazkodásának megsegítésére indított közös szlovák-magyar projektet az Erdészeti és Energetikai Szaporítóanyag Terméktanács (EESZT). Ennek keretében őshonos fafajok déli származású, vagyis a jövőben várható klímához már adaptálódott magjából új technológiával, burkolt gyökérzetű facsemetéket nevelnek, és országszerte, illetve Szlovákiában is több helyszínen kísérletet indítanak növekedésük nyomon követésére.
A projekt költségvetése 344 887 euró, amelynek 80 százaléka, 275 910 euró az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) támogatása. A terméktanács szerint a projekt időszerűségét az is mutatja, hogy a klímaváltozás a növényvilág, és benne az erdei fafajok számára követhetetlen sebességgel zajlik. Ráadásul ez egy olyan folyamat, amelyben az ember felelőssége kétségbevonhatatlan, a humán tevékenységek idézik elő a termőhelyi adottságok gyors változását, a szárazságot és az egyéb, a növények életlehetőségeit szűkítő klimatikus hatásokat. Ezeket pedig a legtöbb fafaj képtelen spontán szelekciós folyamatokkal ellensúlyozni, így Közép-Európa erdőborítottságának fenntartása soha nem látott kihívások elé néz.
Az erdészeti szaporítóanyag kulcsfontosságúvá vált az erdők fennmaradásában. A terméktanács szerint az ember által segített szaporítóanyag-mozgatás a klímaváltozáshoz való alkalmazkodásban akár ötvenévnyi időt is képes áthidalni, míg a facsemeték kedvező feltételek között történő előnevelése és földlabdával történő ültetése a kezdeti növekedési időszak nehézségeit segít átvészelni.
A projekt fafajait az erdőgazdaságok igényei alapján határozták meg, így a leghangsúlyosabb a kocsánytalan tölgy, a kocsányos tölgy, illetve a cser lesz – mondta a Világgazdaságnak Farkas Pál, az EESZT ügyvezetője. Ezek azok, amelyek bírják a klímaváltozás hatásait. Mellettük a projekt részeként elegy fafajokat is telepítenek, ezek között pedig a nagylevelű hárs,ma kislevelű hárs, a hegyi juhar,n a magyar kőris, a vadalma és a vadkörte kap szerepet – tette hozzá.
.jpg)
Azzal, hogy a csemeték tálcás, burkolt gyökerű formában kerülnek az erdészetekhez, az utóbbiak munkáját könnyítik meg. Ezek ugyanis nagyon hosszan ültethetők, vagyis akár szeptember elejétől június elejéig, míg a szabad gyökerűeket csak a szezonban lehet, amikor nyugalmi állapotban van a csemete, ez az időszak azonban egyre rövidül. Az utóbbi évek tapasztalata ugyanis az, hogy november közepén még, március elején pedig már minden zöld, így a szezon – amely korábban október végétől, november elejétől akár májusig is eltartott – most teljesen lerövidült.
Az ültetési időszak hossza mellett a burkolt gyökerű csemeték mellett szól az is, hogy ezeknek a megmaradása 95 százalékos.
A facsemeték piaca jónak mondható, különösen az elegy fafajok esetén, és az export is jól teljesít – mondta az ügyvezető. A tölgyekre és a nagyobb fafajokra azonban ez már nem igaz. Nem tesz jót a csemetéseknek, hogy olcsósága miatt sokan a makkal történő erdősítést választották a facsemeték helyett, így megmaradt náluk sok tölgy.
Az erdősítés támogatott, de a klímával és a makkgyűjtőkkel is küzdenek a facsemete-termelők A klímaváltozás a facsemeteszezont is megrövidíti, miközben a termelők azzal is küzdenek, hogy az erdészeti támogatásoknál nem kezelik külön az olcsóbb, makkal történő erdősítést, így ők ezekből kevésbé tudnak profitálni.
Forrás: Világgazdaság
Szerző: Kelemen Zoltán
Fotók: EESZT
Hírszerkesztő: Nagy László