Az Agrárminisztérium a gyenge termőképességű területeken versenyképes ágazattá kívánja fejleszteni az erdőgazdálkodást - jelentette ki az Agrárminisztérium erdőkért és földügyekért felelős államtitkára szombaton, Ópusztaszeren.
Zambó Péter a magánerdősök országos találkozóján azt mondta, a 800 ezer hektárnyi magánerdő, a félmillió magánerdő-tulajdonos, a mintegy 33 ezer erdőgazdálkodó szervezet fontos helyet foglal el az agráriumban. Az államtitkár nemzeti érdeknek nevezte, hogy a klímaváltozás időszakában megőrizzék a meglévő erdők minőségét, növeljék természetességüket, bővítsék a fával borított területeket. A tárca célja az erdőgazdálkodás vonzóvá tétele, hogy a termelők a gyengébb mezőgazdasági hozamú területeken agrárerdészeti rendszereket alakítsanak ki - mondta.
A kormány egy éve növelte a vidékfejlesztési program erdőtelepítési támogatásainak összegét. Ennek alapján 17 ezer hektár új erdő és ipari célú faültetvény telepítésére nyújtottak be igényt a gazdálkodók. Ez a korábbi kérelmekkel együtt már 24 ezer hektár új erdő és ültetvény létesítését jelentheti - mondta az államtitkár, hozzátéve, érdemi területnövekedés a magánszektorban lehetséges.
A mintegy négyszáz, jobbára magánkézben lévő csemetekert számára gépbeszerzésre írtak ki pályázatot - ismertette, kitérve arra, hogy a megfelelő mennyiségű és minőségű szaporítóanyag biztosításáért csökkentették a termelők adminisztrációs terheit is.
Beszélt arról is, hogy a közelmúlt jogszabályi változásai pontosították a magán erdőgazdálkodás működési kereteit. Ezek közül Zambó Péter kiemelte, hogy több évtizedes problémát megoldva az erdők esetében is lehetővé tették az osztatlan közös tulajdon felszámolását.
Az újonnan létrehozott Nemzeti Földügyi Központhoz kerültek az országos erdőrendezési erőforrások, a nyilvántartások és az egységes szakmai irányítás, ez a szervezet végzi országos illetékességgel a körzeti erdőtervezést - mondta az államtitkár. Megemlítette, hogy az agrártárca a szakmai szervezetek bevonásával egyeztetést kezdeményezett a Pénzügyminisztériummal a viharkárok hatásainak enyhítéséért.
Farkas Sándor, az Agrárminisztérium parlamenti államtitkára, a térség országgyűlési képviselője kifejtette, az Alföldnek ezen a részén a középkorig jelentős erdőségek voltak, de az intenzív mezőgazdaság terjedésével eltűntek, csupán az elmúlt két évszázad erdőtelepítései következtében jelentek meg újra.
Mocz András, a Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetségének elnöke elmondta, a tavalyi viharok jelentős károkat okoztak a Nyírség, Somogy, Zala és Vas megye erdeiben. Sok lett az eladhatatlan fa, az enyhe tél miatt a tűzifa iránti kereslet visszaesett, és csökkent az igény az ipari fára. Az agrárium leginkább tőkehiányos ágazatában sokan csőd közeli állapotba kerültek.
A szektornak segítségre van szüksége, amely a munkaerő megtartását is szolgálná. Az adminisztráció egyszerűsítése mellett a támogatások 50 százalékos előlegének azonnali utalása nyújtana segítséget - hangsúlyozta az elnök. Azt mondta: sikeres pályára került az erdőtelepítés, a kormányzati intézkedésének köszönhetően ma már megéri erdőt telepíteni a gyenge minőségű termőföldeken. Hangsúlyozta, az elmúlt három évtizedben az új erdők 98 százalékát, mintegy 200 ezer hektárt magántulajdonosok telepítettek.
Az idei magánerdős szakmai elismeréseket a nagyrendezvényen adták át. A MEGOSZ elnöksége határozatának eredményeként Rimler Pál érem kitüntetést adományozott a magánerdő gazdálkodásban kiemelkedő tevékenységet végző kollégák munkássága, életútja elismeréseként.
A kitüntetéseket átadta: Zambó Péter AM államtitkár, Farkas Sándor AM államtitkár, Mocz András MEGOSz elnök
Rimler Pál díj kitüntetésben részesült Áncsán György erdésztechnikus
Szegeden, a Kiss Ferenc Erdészeti Technikumban 1961-ben kapta meg oklevelét és a Hajdúsági Állami Erdőgazdaságnál a Nyírerdő Zrt. jogelődjénél kezdte erdész tevékenységét. A Tiszacsegei Erdészet Hortobágy kerületben tölgy és fehérnyár fafajokból 800 erdőt telepített. 1971-től a Hajdúhadházi Tsz ágazat vezetője, és 1982-től a Püspökladányi Kísérleti Állomással együttműködve nemes nyár összehasonlító hálózati kísérleteket, és Akác fajtakísérleteket végzett. Az 1996-os nyár világkongresszus terepi bemutatóinak volt szervezője. Irányításával több ezer erdőtelepítés valósult meg.
1994-től szakmai segítségével alakult meg a Hajdúhadházi, a Hajdúhadházi Nagyerdő, és a Kutas 2000 Erdő Birtokossági Társulat, és végezte a szakmai irányításukat.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara megalakulásával megbízták a Hajdú Bihar megyei erdészeti vadászati osztály irányításával. A Társas Erdő Szövetségnek, a MEGOSZ jogelődjének alapító tagja, és alapító tagja az Erdészei és Energetikai Szaporítóanyag Terméktanácsnak.
Mint nyugdíjas szakember a környezetében élő minden erdő tulajdonosnak és erdőgazdálkodónak térítésmentesen végez szaktanácsadást szakirányítást.
Az elmúlt 45 évben szakmai terepi bemutatók sorát szervezte meg, segítette a gazdálkodókat a szakmai kihívások megoldásában.
Az alföldi erdők kezelése gyarapítása érdekében folyamatosan kiemelkedő gyakorlati, tudományos, gazdasági szakmai tevékenységet végez.
Rimler Pál kitüntetésben részesült Nagy Imre erdőmérnök
1982-től erdőművelési műszaki, majd ágazatvezetőként dolgozott a Zalai Állami Erdőgazdaságnál. Személyéhez köthető többszáz hektár erdőtelepítés, a Kis-Balaton I.ütem védőfásításainak levezénylése, az Obornaki Arborétum és Fenyő Plantázs létrehozása. Aktív szereplője volt a Kistolmácsi Tó-Pihenőhely kialakításának is.
Az erdők magánosításának idejét a frontvonalban töltötte. 1992-től húsz dél-zalai TSZ erdőfelügyelőjeként 14 000 hektáron támogatta az átalakulást, a gazdálkodás folyamatossága érdekében a tulajdoni formák és kezelési módok közötti ellentétek áthidalását. Számos erdőbirtokossági társulat létrehozásában működött közre. Felügyeleti területén már 1996-ra a kezelt magánerdő aránya meghaladta 90 %-os mértéket. Zala megyében pártolta a szakma által addig alig elfogadott akác erdőtelepítéseket, leginkább a termőhelyileg nagyon gyenge adottságú Kanizsai-homokvidéken.
AZ ÁESZ szombathelyi igazgatójaként az erdőtervezés során teret adott a magánszektor újító törekvéseinek, pénzügyileg és felügyeleti megoldásokkal jelentősen támogatta a szúkár felszámolásokat.
Kutatóként számos publikációban állt ki a magánszektor döntő hányadát képező akác sarjgazdálkodás, az akác és nemesnyár erdőtelepítések mellett. Több tanulmányban felhívta a figyelmet a jó termőhelyi adottságú védett és a Natura 2000 hálózatba tartozó területeken a nemesnyárasok szürkenyárrá történő átalakításának pénzügyi következményeire, amely kérdéskörben a kompenzáció alapjaiban még ma is rendezetlen.
Újdonságként leírta és gazdaságilag elemezte a nemesnyár iparifa ültetvények hazai technológiáját és várható hozamait. Kollégáival megalapozta az akác iparifa ültetvények most induló és hasonló célú kutatásait.
2012 óta az az Erdészeti Tudományos Intézetben az erdei vadkárfelvétel és értékelés módszertani megalapozója.
Az Országos Erdészeti Egyesületben régió képviselőként a magán és állami szektor egyenjogúságának a szószólója volt. A MEGOSZ-al kötött megállapodás alapján 2015 óta erdő és vadgazdálkodási igazságügyi szakértőként ingyenes tanácsadással segíti a hozzá forduló magánerdősöket.
A Soproni Egyetem címzetes docense, a MEGOSZ pártoló tagja.
Rimler Pál kitüntetésben részesült Dr. Schiberna Endre erdőmérnök
Schiberna Endre erdőmérnöki diplomáját Sopronban 1999-ben kapta meg. Doktori tanulmányait a Roth Gyula Erdészeti és Vadgazdálkodási Tudományok Doktori Iskolában végezte, ahol a doktori disszertációját a magán-erdőgazdálkodás témakörében írta, sikeres védése 2007-re datálódik.
1999 és 2013. között a Soproni Egyetem, Erdővagyon‑gazdálkodási Intézetének kezdetben munkatársa, majd a vezetője lett. Az intézetben töltött időszak a szakmai szellemiség szempontjából meghatározó jelentőségű volt számára. Az időszak kezdetén a Magán Erdőgazdálkodói Tesztüzemi Hálózat lelkes szervezője. Később számos hazai és nemzetközi kutatási projekt aktív részesévé vált, ezek közös jellemzője, hogy a magán-erdőgazdálkodás aspektusait vizsgálták.
A doktori disszertáció készítése közben szoros szakmai kapcsolatba került a MEGOSZ-szal, és azóta számos közös sikeres projekt fémjelzi ezt az együttműködést.
2013-tól a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ Erdészeti Tudományos Intézetének Ökonómiai Osztályán tudományos tanácsadó. Fő kutatási területe a magán-erdőgazdálkodás, erdészeti és vadászati ökonómia.
Tagja az Országos Erdészeti Egyesületnek, az Erdészeti Lapok szerkesztőbizottságának, tagja továbbá a MEGOSZ-nak, illetve a Veszprémi Akadémiai Bizottság Mezőgazdasági és Erdészeti Munkabizottságának.
Erdészeti tanulmányúton több tucatnyi országban járt, számos hazai és nemzetközi konferencián, tréningen előadott. Az angolt munkanyelvként használja.
A Soproni Egyetem habilitált címzetes egyetemi docense, kettő gyermek apukája, családjával Kópházán él.
MEGOSZ elnöksége határozatának eredményeként három, a magánerő gazdálkodásban kiemelkedő, és eredményes tevékenységet végző kollégát tüntetett ki MEGOSZ emlékéremmel.
A kitüntetéseket Jakab István MAGOSZ elnök, Győrffy Balázs NAK elnök és Mocz András MEGOSz elnök adta át
MEGOSZ emlékérem kitüntetésben részesült Dél István erdésztechnikus
Pályaválasztását alapvetően meghatározta édesapja erdész hivatása, aki születésekor az alsósegesdi Zichi uradalomban teljesített erdész szolgálatot. Innen a Zala megyei botfára került a család folytatva a hivatást. Gimnáziumi tanulmányokat Zalaegerszegen 1956 évben fejezte be és a tanszünetekben minden nyarat az erdőn erdészeti munkával töltötte. A Gimnázium befejezése után a zalaegerszegi erdészetnél, mint fizikai munkás egy évig, majd adminisztrátorként dolgozott, és 1958 évtől 1960-ig az Erdőmérnök Főiskola hallgatója volt. 1960 évben a zalaegerszegi erdőgazdaság baki erdészeténél, mint beosztott erdész, majd a herendi erdészethez történő áthelyezése után megszerezte az erdész technikusi oklevelet és kerületvezető erdészként dolgozott. 1971 évtől termelőszövetkezeti erdészként irányította a teljes erdészeti ágazatot. 1995-től a megváltozott körülményekre való tekintettel magánerdők szakirányítását végezte és töretlen lendülettel folytatta mostanáig. Munkája eredményét dicséri a Bakony jól kezelt erdeje, amit fokozatosan ad át az új erdész generációnak.
MEGOSZ emlékérem kitüntetésben részesült Mikó Károly erdésztechnikus, vadgazda mérnök
Az erdő szeretetét, mint szilvásváradi lakos szívta magába, és ez inspirálta arra, hogy 1974-ben az egri Dobó István Erdészeti Szakközépiskolába jelentkezzen. 1978-ban erdész képesítést kapott, majd 1980-ban erdész technikusi vizsgát teljesített, 1984-ben vadgazdálkodási technikusi oklevelet kapta meg. Tanulmányait a Debreceni Egyetemen folytatta, ahol 2003-ban vadgazda mérnökként, majd a Szegedi egyetemen vadgazdálkodási szakmérnökként szerzett diplomát.
1978-tól 2002-ig az Egererdő Erdészeti Zrt-nél és jogelődjeinél teljesített szolgálatot. Munkáját mindig alaposan és szakmailag kiválóan végezte.
1995-től erdészeti és vadászati egyéni vállalkozó. A privatizáció során jelentős erdőterületek kerültek a birtokába, melyet vásárlásokkal is növelt. Vadaskertet létesített, amit elhívatottan nagy szakmai hozzáértéssel vezet. 2002-óta főállású erdészeti-vadászati vállalkozóként kezeli a közel 400 hektáros magánerdejét, és további 500 hektáron végez szakirányítását. Folyamatosan dolgozik a vadgazdálkodás és a magánerdő szakszerű és eredményes működése összhangjának megteremtéséért. 14 éve elnöke a szilvásváradi Farkas-völgy vadásztársaságnak.
Megalakulásától, 26 éve tagja a MEGOSZ-nak, és 2017-óta a MEGOSZ felügyelő bizottságának tagi teendőit látja el.
MEGOSZ emlékérem kitüntetésben részesült Német Imre erdésztechnikus
Erdésztechnikusi végzettségét 1954-ben szerezte Debrecenben és még ebben az évben megkezdte erdész pályafutását a Halasi Erdőgazdaság Kelebiai Erdészetének Sáskalapos-i kerületében, ahol 1961-ig dolgozott, majd átkerült fahasználati műszaki vezetőnek a Kerekegyházi Erdészethez. 1993-ig nyugdíjba vonulásáig magas szakmai igényességgel látta el feladatait. Munkáját mindig nagy odaadással végezte, alapossága, szakszerűsége példaként szolgált mindenkinek.
Nyugdíjazását követően erdészeti szakirányítóként aktívan bekapcsolódott a rendszerváltást követően újonnan kialakuló magán erdőgazdálkodás megszervezésébe és szakmai irányításába. Felkarolta, segítette az erdőtulajdonosokat a hatósági ügyintézés felvállalásával, szakmai tanácsokkal, konkrét terepi művezetéssel. Szervezte a tulajdonosi közösségeket, igen sokszor az ő tevékenységének köszönhetően indulhatott be a gazdálkodás az addig rendezetlen területeken. Az erdősítéstől a véghasználatig minden munkát nagy szakértelemmel szervezett, irányított és teszi ezt a mai napig. Nyugdíjasként a mai napig 170 erdőgazdálkodó közel 1800 ha területén végez szakirányítási tevékenységet, és több mint 1000 ha új erdő telepítése fűződik nevéhez. Imre bácsi 38 éven át szolgálta az állami erdőket, és nyugdíjasként aktívan immár 28 éve a magánerdőket.
Forrás: MTI
Fotók: Fekete István, MTI
Hírszerkesztő: Nagy László