"Szeressük hazánkat, nemzetünket és szakunkat hűséggel,
egyetértéssel és összetartással."
Bedő Albert 1911

Országos Erdészeti Egyesület

A Bedő család tagjainak találkozója Kőröspatakon és Vadason

A Bedő család tagjainak találkozója Kőröspatakon és Vadason

A századokon átívelő óriás családfa olvasása szerencsés nehézség volt, ugyanis a kőröspataki unitárius templom előterében és a Vadas alatt, a Virágos Ház nevű találkozón olyanok is jelen voltak, akik mind a két település tagjaként kötöttek házasságot. A lényeg az volt, hogy kellő idő kínálkozott arra, hogy olyanok is átöleljék a rokonokat, akik velük vasárnap találkoztak első alkalommal.

Keresztesné Bedő Éva tehát Sepsikőröspatakon is jelt adott a jelenleg nagyon fontos családi találkozók beindulására. Asszonyi köszöntő, Nagy Zsolt helyi református lelkipásztor előimája után a kőröspataki unitárius templomban Tordai Ernő helyi unitárius lelkész ünnepi szónoklatát Mózes 5. könyvének textusára építette (32:7): „Emlékezz az ősidőkre, gondolj az elmúlt nemzedékek évei­re!” A zsúfolásig telt templomot benépesítő emlékezők szemében könnycsepp jelent meg, megértették, hogy jelenleg már újra szabad tudománnyá lett a családkutatás (a genealógia), ami bizonyítja, hogy nyelvünk, zenei anyanyelvünk mellett a rokoni-vérségi kapcsolat az, amibe biztos módon lehet kapaszkodni, mert ez ősidők óta megtartó erejűnek bizonyult!

A kőröspataki Bedők

A kőröspataki Bedők a népesebb kálnoki Bedő családdal egy törzsből indultak ki, de a 17. század elején már különválva éltek – írta róluk Pálmay József családkutató. Valóban, 1610-ben Bedő György már Kőröspatakon élt. Az 1635-ben tartott lustrán a Bedők már mint régi lófők szerepelnek, és 1673-ban Apafi Mihály erdélyi fejedelemtől címeres nemeslevelet kaptak. Minden hadakozás ellenére a reformáció után is – ha lehetett – hithű unitáriusok maradtak, sokan közülük ma is ebben a vallásban élnek, Bedő Pál személyében püspököt is adtak magyarságunknak, később hősöket a szabadságharcnak. Miként azt a székelyszentmihályi emlék­oszlop és a sepsikőröspataki hősi emlékmű bizonyítja, a család egyik reménységét, Bedő Ferenc végzett unitárius papnövendéket (három más teológustársával) 1848-ban az ellenség kivégezte, Bedő Dénes pedig Besztercénél halt hősi halált.

Időközben a család több tagja tanult emberként meghatározó szerepet vitt a település életében, többen unitárius kántortanítóként is. Ebből a családból született néhai dr. Bedő Imre életműdíjas nyugalmazott mezőgazdasági mérnök és tudományos kutató. A Székely Mikó Kollégium végzettjeként a burgonyatermesztés szakkultúrájának Csíkszeredában élő, Pro Urbe díjas meghatározó alakja, akit a szentimrei Büdösfürdőn levő nyaralójában volt alkalmam felkeresni. Tudományos kutatásaiért, amelyeket a határokon túl is bemutatott, számos hazai és külföldi elismerésben részesült.

Gyermekei értelmiségi pályán tevékenykednek. Fia, Bedő Imre közgazdász az ötödik Imre a családfán. Ennek a Bedő-ágnak, sőt, dr. Bedő Imrének közeli rokona dr. Bedő András Sepsikőröspatakon élő nyugalmazott állatorvos, ismert közéleti személyiség. Sepsiszentgyörgyön érettségizett, Kolozsváron végezte az állatorvosi egyetemet, és rövidebb moldvai gyakorlat után a gidófalvi marhatenyésztési komplexum igazgatója lett. Innen került szülőfalujába, ahol nyugdíjazásáig végezte állatorvosi szolgálatát. Alapítója és elnöke volt a helyi közbirtokosságnak, vezetője az érdekszervezetnek. Felesége dr. Költő Gabriella nyugalmazott családorvos. Családi birtokán megélhetést teremtett gyermekeinek, Bedő Zsolt és Bedő Zsuzsa családjának.

A nagy Bedő család salamoni ágából származott a Sepsiszentgyörgyön lakó Bedő Béla (1934–2021) nyugalmazott ezredes, akit 2013-ban megjelent könyve nyomán ismernek Háromszéken. Magyar tiszt a román hadseregben című kötetét a Mentor Kiadó így értékelte: „Kevés volt eddig az olyan katonatiszt mifelénk, aki Bedő Bélához hasonlóan megőrizte nemzeti identitását. Bedő sok olyan apró részletet örökít meg a világháborús és az azt megelőző időkről, amelyek hiányoznak a hivatalos történelemkönyvekből.”

A kőröspataki terített asztal mellett ülők családi ereklyéket is láthattak: a Bedők faragott nemesi címerét, eredeti kutyabőrös nemeslevelüket és említett családfájukat, melyeket őrzőjük, dr. Bedő András mutatott be. Az ünneplő család történetét, személyiségeit családtörténetbe ágyazva a rendezvény ötletgazdája, néhai Bedő Zoltán tanító lánya, Keresztes Lászlóné Bedő Éva mesélte el.

Ez alkalommal megkoszorúzták a kőröspataki unitárius lelkészi lak homlokfalán dr. Bedő Albert emléktábláját, ugyanis a főerdőmester az ugyanott álló régi lelkészi lakban született, édesapja kőröspataki unitárius lelkész volt. Bedő Albert életéről és munkásságáról Kisgyörgy Sándor, a község polgármestere – akinek édesanyja, Bedő Blanka is az ünneplő családhoz tartozott – beszélt a jelenlevőknek.

A népes családi fórumon a család tagjaként jelen volt a Magyarországon élő Bedő Imre, a bemutatott néhai dr. Bedő Imre mezőgazdasági mérnök és tudományos kutató fia, közgazdász, a Férfiak Klubjának alapítója, író, akit a világhálóról bizonyára sokan ismernek, de jelen volt Jason Loo maláj-kínai eredetű atyafisága is, aki Bedő István lányát, Bedő Nórát vette feleségül, két gyerekükkel, Izabellával és a kisfiú Jay-jel Malajziában élnek.

A sepsikőröspataki Bedő család első találkozójának emlékére kopjafát állítottak a község központi parkjában, bemutatta Para Magor erdész­mérnök, megáldotta Faragó István római katolikus plébános.

A kálnoki Bedők

Úgy érezzük, hogy ez alkalommal szólnunk kell a kálnoki Bedők nagy családjáról is, akik közül többen jelen voltak – beházasodás vagy egyéb esemény kapcsán – a találkozón. A valamikor nagyon népes kálnoki Bedő család lélekszáma mára érezhetően megcsappant. Arról már szóltunk, hogy a két Bedő famíliának – a sepsikőröspatakinak és a kálnokinak – közös törzse volt.

A fejedelemség korabeli katonai összeírások szerint 1602-ben Kálnokon 11 lófő, hat szabad székely és egy jobbágy családfő volt jelen a lustrán. A Bedő család tagjai­nak meghatározó szerepük volt a sepsiszéki székelyek életében, közülük legalábbis nyolc lófőt írtak össze.

1614-ben a Bethlen Gábor fejedelem által elrendelt székely katonai összeírásban 12 Bedő nevű nemes szerepel, de szép számban ott van a család az I. Rákóczi György fejedelem hadi szemléje alkalmával összeállított katonai összeírásban is (1635).

A család egy ága 1637-ben Bölönbe is átszármazott, egyik tagját Miklósvárszék jegyzőjeként említi a családtörténeti irodalom, s miként azt ifj. Kozma Albert bölöni unitárius lelkésztől megtudtuk, a Bedő család nevében jelenleg is él a községben. A Bedők jelentős birtokkal rendelkeztek. Kálnokon csak Béldi Kelemennek, Háromszék főkapitányának és a Kálnoky családnak volt több jobbágya, mint a Bedőknek.

Minden unitárius ellenállás dacára Keserűi Dajka János református püspök idején a Bedők megmaradtak Dávid Ferenc hitében, s bár kálnoki közös templomukat 1764-ben elveszítették, vargyasi Daniel István udvarhelyszéki főkirálybíró támogatásával új templomot építettek. A kálnoki Bedő család két tagja, Bedő Áron és Bedő József részt vállalt az 1848–49-es szabadságharcban, ahol mindkettő életét vesztette. Nevük ott olvasható a kálnoki kultúrotthon előtt álló hősi emlékművön, amelyet a községi önkormányzat állított.

Kövessük kissé a családfát egészen a ma élőkig. Bedő István háromszéki főkapitány (1607) egyenes ági leszármazottja volt Bedő Albert (1839–1918) főerdőtanácsos és államtitkár, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, aki munkatársaival összeállította Nagy-Magyarország erdészeti térképét, megalkotta az erdőtörvényt. Több alkalommal megemlékeztünk róla lapunkban is. Mellszobra – Stróbl Alajos alkotása – Kálnok falu központjában áll, s bár Sepsikőröspatakon született, végakarata szerint édes­anyjával egy sírban nyugszik a kálnoki unitárius temetőben.

2016-ban háromszéki szülőhelyén, Sepsikőröspatakon és nyughelyén, Kálnokon emlékezett rá az erdészvilág a magyarországi Országos Erdészeti Egyesület 150. vándorgyűlése alkalmával, amelyen tiszteletét tette Áder János, a Magyar Köztársaság akkori elnöke is.

Ebből a családból származott Bedő Béla (1920–2014) datki unitárius lelkész és fia, dr. Bedő György debreceni neurológus orvos, akinek fiai – Zsolt és Zsombor – viszik tovább a kálnoki Bedő nevet.

A Kálnokon ma élő Bedők közül Bedő György (sz. 1974) mezőgazdász és fia, Bedő Botond (sz. 2001) a helybeli tősgyökeres Bedők egyik ágának a képviselői. Bedő Botond a Sepsiszentgyörgyi Református Kollégium idei végzettje, hamarosan egyetemista. Bodoki Simon Anna révén a kálnoki Bedő családhoz kötődött a Sepsibodokon élt és 105 éves korában elhunyt Nemes Dénes volt kálnoki unitárius lelkész.

Forrás: 3szek.ro

Szerző: Kisgyörgy Zoltán

Fotók: 3szek.ro

Hírszerkesztő: Nagy László