Az Országos Erdészeti Egyesület 154. Vándorgyűlését idén a Bükk hegység délnyugati lankáin fekvő, mély történelmi gyökerekekkel rendelkező, szakmakulturális értelemben is kiemelkedő jelentőségű Heves vármegyei székhely, Eger városa látta vendégül. Itt rendezte meg az Egyesület, az EGERERDŐ Zrt. állami erdészeti társasággal és az OEE Egri Helyi Csoportjával, mint házigazdákkal közösen, július 4-én, a hagyományos Ünnepi Közgyűlést, mely a kárpáti-medencei magyar erdészek éves szakmai és közösségi találkozójának kiemelt jelentőségű programja. A második napon, az EGERERDŐ Zrt. összetett szempontrendszerű erdőkezelésének és a mátrai, nyugat-bükki erdőtájak aktuális erdészet szakmai feladatainak, illetve kulturális, történelmi, néprajzi értékeinek bemutatását szolgáló terepi programok zajlottak.
Az Ünnepi Közgyűlés köszöntő és ünnepi beszédei után az egyesületi kitüntetések, elismerések és szakmai díjak átadása, valamint az Év Erdésze Verseny Országos döntőjének ünnepélyes eredményhirdetése következett.
A 154. OEE Vándorgyűlés alkalamából djazottakat és méltatásukat, melyeket Tóth Gábor az OEE Díjbizottságának elnöke mondott el a helyszínen, az alábbiakban adjuk közre. Elsőként a Bedő-, Kaán- és Decrett-díjakat kapott erdész kollégákat mutatjuk be.
A Bedő Albert-díjakat Kiss László elnök (OEE), valamint Zambó Péter államtitkár (AM) adta át.
Bedő Albert-emlékérmet vehetett át Tímár József okleveles erdőmérnök
Már hallgató korában sikereket ért el erdészettörténeti ereklyék felkutatásában. 1983-ban a Soproni Vándorgyűlésen társaival élő díszletként szemléltette a selmeci diákhagyományok látványos elemeit. 1984-től tagja egyesületünknek, országos és helyi rendezvények állandó résztvevője, szervezője, szakestélyek állandó meghívottja, elmaradhatatlan „Cantus Praesese”.
Az 1993-as és a 2015-ös somogyi vándorgyűléseken szakmai programok vezetője. Az Erdővédelmi Szakosztály lelkes tagja, alkalmi előadója, a vegyszeres növényvédelem gyakorlatában szerzett több évtizedes tapasztalatait kiemelt érdeklődés kíséri.
2006-tól tagja Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság Erdészeti Szakosztályának, 2015-ben Bedő Albert emlékére kőtáblát készíttetett, melyet szülőháza helyén álló parókia falán helyeztek el.
Szakmai pályafutását 1985-ben vendvidéki szövetkezetnél kezdte, majd 1989-től a SEFAG alkalmazásában állt. A Lábodi és Nagybajomi erdészetek erdőművelőjeként a Belső-Somogyi Homokvidék erdeinek legkiválóbb ismerőjévé vált, a jelentős problémát jelentő cserebogár kártételek elleni védekezési eljárások fejlesztésének és kipróbálásának aktív részese lett. Részt vállalt új módszerek, technológiák kialakításában, üzemi szintű bevezetésében, közreműködésével vált általánossá a térségben a keskeny sorközű mesterséges erdőfelújítási technológia.
2023. évi nyugdíjba vonulásáig több mint kétezer hektár erdő felújítása és telepítése fűződik nevéhez. Teljességre való törekvése, a hagyományok tisztelete és nemzeti öntudata sokunk számára követendő például szolgálhat.
Bedő Albert-emlékérmet vehetett át Wisnovszky Károly okleveles erdőmérnök
Egyetemi hallgatóként lépett be egyesületünkbe. Karizmatikus egyénisége, közösségteremtő személyisége korán megmutatkozott. 1988-1992 között a Budapesti Erdőrendezési Helyi Csoport titkáraként, színvonalas munkával rövid idő alatt bizalomra és széles körű ismertségre tett szert.
Az egyesületi vezetés 1992-es megújításakor két évre főtitkárhelyettessé választották. Ekkor az Erdészeti Lapok egyik rovatát szerkesztette, a Szerkesztő Bizottságnak azóta is tagja.
Két cikluson át részt vállalt a Díjbizottság és a Választási Bizottság munkájában is. 2001. évi alapításától tagja az Erdészcsillag Alapítvány kuratóriumának, 2020-tól tölti be az elnöki tisztséget. Közel két évtizede tagja a Vadgazdálkodási és az Erdőrendezési Szakosztálynak, utóbbit 2010-2014 között elnökként vezette.
Egyesületi tevékenysége és szakmai pályája szorosan összefonódott. Pályáját 1982-ben erdőtervezőként kezdte, majd magas beosztású, meghatározó vezetője lett az erdőtervezésnek, 2000-től az erdészeti igazgatásnak, az erdészeti politika alakításának.
Részt vett az 1996. évi szakmai törvények, majd a 2009. évi Erdőtörvény és rendeleteinek előkészítésében, a Nemzeti Erdőprogram megalkotásában. Segítette az uniós követelményeknek megfelelő igazgatás létrejöttét, mindig keresve az önálló szervezeti függetlenség lehetőségét. 2009 és 2022 között, nyugdíjazásáig az Országos Erdő Tanács tagja volt. A Pro Silva Hungaria Egyesület egyik alapítója, a Zöld Kereszt Egyesület elnöke.
Egyeztetéseken, szakmai vitákon korrekt, világos és következetes érvekkel vitte sikerre az erdészek álláspontját, érvényesítette ágazati érdekeinket és az erdő érdekét. Mindannyiunk számára példakép marad, és elhivatottsága, kitartása, örökre nyomot hagy egyesületünk életében és a magyar erdészet történetében.
A Kaán Károly-díjakat Ripszám István általános alelnök (OEE), valamint Mayer Gábor erdőmérnök, a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium államtitkára adta át.
Kaán Károly Emlékérmet vehetett át Partos Kálmán okleveles erdőmérnök
A Nyugat-Magyarországi Egyetem elvégzése után a Mecsekerdő Zrt-nél helyezkedett el, és a mai napig az erdőgazdaságnál dolgozik. Rövid gyakornoki idő után a Sásdi Erdészetnél fahasználati műszaki vezető, majd két éven át a Kárászi Erdészet erdőgondnoka. Ezt követően a Pécsváradi Erdészetnél erdőgondnok.
2018. január 1-től a Mecsekerdő osztályvezetője, majd 2022. január 1-től a Mecsekerdő Zrt. termelési vezérigazgató-helyettese.
Aktív szerepet vállalt a Mecsekerdő Zrt. erdőgondnoki rendszerének kialakításában. Úttörő munkát végzett az átalakító és szálaló üzemmódú erdőkezelés üzemi szintű bevezetésében. Számos mérésen alapuló üzemi kísérletet állított be, melyek kiértékelésével lehetősége nyílt az új erdőkezelési mód hatásait vizsgálni.
Együttműködik más tudományterületek Kelet-Mecseket érintő kutatásainak koordinálásában. A Pécsi Tudományegyetemmel közös kutatásokat folytat többek között az üzemmód típusok szerepének értékelésével és a tervezett erdészeti erdőrezervátum hálózat kialakításával kapcsolatosan.
Vezeti az örökerdő állomány felvételezésének kidolgozásában tevékenykedő munkacsoportot. A Mecseki Erdő Funkcióanalízis-vizsgálat térinformatikai döntéstámogató rendszer elvének kidolgozója. Nevéhez kapcsolható az ESZR-ETA készletgazdálkodási rendszer interaktív döntéshozó, tervező vizualizációjának létrehozása.
2002-től tagja az Országos Erdészeti Egyesület Baranya megyei Helyi Csoportjának. Több szakmai rendezvény szervezője, házigazdája és terepi előadója. 2018-tól az Országos Erdészeti Egyesület Küldöttgyűlésének tagja. 2019-től az Örökerdő Szakosztály tagja. 2022-től az OEE Baranya Vármegyei Helyi Csoportjának elnöki feladatait is ellátja.
Kaán Károly-emlékérmet vehetett át Zaxné Simon Erzsébet okleveles erdőmérnök
Az egyetemi diploma megszerzését követően 1985. szeptember 1-től munkába állt a Szombathelyi Erdészeti Zrt-nél, illetőleg annak jogelődjénél és a mai napig ott dolgozik.
Fél év gyakornoki idő után 1988. májusig a csemetetermelés területén, mint fejlesztő tevékenykedett, 1993. szeptemberétől, mint kereskedelmi előadó folytatta munkáját, majd 1994. október 1-től a társaság Szövettenyésztő Laboratóriumába helyezték át, ahol kiemelkedő szakmai munkát végzett. Munkájának elismeréseként 1997-2010 között, mint laborvezető irányította az ott folyó munkát. Mindig alapos és megbízható munkát adott ki a kezéből.
2007-ben jeles bizonyítvánnyal végezte el a Marketing és Reklámmenedzser Tanfolyamot.
Fontosnak tartotta a bel- és külföldi piackutatást, a piac igényeihez illeszkedő új fajok, fajták szaporítás-technológiájának kidolgozását és bevezetését.
A mikroszaporító labor 2010-es megszűnését követően erdőművelési csoportvezetőként folytatta munkáját, majd 2017. decemberétől erdőművelési, természetvédelmi és ökoturisztikai osztályvezetői munkakörbe került.
2014-ben kitüntetéses minősítéssel szerezte meg az erdészeti növényvédelmi szakmérnöki képesítést.
Aktívan közreműködik az Országos Közfoglalkoztatási, valamint az Országos Mintafásítási Programok sikeres végrehajtásában.
1985-óta tagja az Országos Erdészeti Egyesület Szombathelyi Helyi Csoportjának. 2005-ben a Vándorgyűlés, 2015-ben pedig az Erdésznők Országos Találkozójának megszervezésében és sikeres lebonyolításában is jelentős szerepet vállalt.
Hosszú évtizedeken át végzett kiváló és lelkiismeretes munkáját 2016-ban Ezüst, 2023-ban Arany Erdészcsillag-emlékéremmel ismerték el. Négy évtizedes szakmai pályafutása során minden szakterületén maradandót alkotott.
A Decrett József-díjakat Andrésiné dr. Ambrus Ildikó technikus alelnök és dr. Feldman Zsolt államtitkár (AM) adták át.
Decrett József-emlékérmet vehetett át Demjén Béla erdésztechnikus
Erdészeti tanulmányai befejezését követően, 1977-ben kezdte pályafutását a Szendrői Erdészetnél, erdész gyakornokként. Zemplén és Putnok után végül a Trizsi kerületbe helyezték, ahol 39 évig, nyugdíjazásáig látta el a kerületvezetői munkakört. Munkáját mindig nagy szakmai hozzáértéssel és elkötelezettséggel végezte, törekedve az erdészeti szakmai szempontok és természetvédelmi célok harmonikus összehangolására.
Szakértelme révén sikerült biztosítania kerületében a fenntartható erdőgazdálkodást, rendszeresen megtalálva a fakitermelési lehetőségeket, és gondoskodva arról, hogy az erdészeti beavatkozások időben, megfelelő módon és mértékben történjenek meg. Az általa kezelt erdőterületen az elmúlt 20 évben egyetlen természetes felújítás sem szorult mesterséges kiegészítésre, ami szakmai kiválóságát és elkötelezettségét igazolja. Eltökélt szándéka volt bebizonyítani, hogy a szálaló vágások során is el lehet érni a fokozatos felújító vágások esetében megszokott eredményeket.
Kiemelkedő teljesítményét az agrárminiszter 2021-ben Miniszteri Elismerő Oklevéllel ismerte el.
47 éve aktív tagja az Országos Erdészeti Egyesületnek, rendszeresen részt vesz az egyesületi rendezvényeken, ahol szívesen osztja meg szakmai tapasztalatait. Kihagyhatatlan résztvevője a Sajóvölgyi Erdészeti Igazgatóság által szervezett eseményeknek. Számos erdészgyakornok nevelkedett az irányítása alatt, akik kivétel nélkül sikeresen helytálltak később, kerületvezetőként.
Alázattal és elkötelezettséggel töltötte be tisztségeit, mindig a szakma és a természetvédelem érdekeit szem előtt tartva. Életműve példája annak, hogyan lehet sikeresen ötvözni a szakmai alázatot, a vezetői képességeket és a természet iránti elkötelezettséget.
Decrett József-emlékérmet vehetett át Gembiczki Ferencné erdésztechnikus
Gyermekkorától fogva kötődött az erdőhöz, mivel édesapja is erdészként szolgált. 1963-ban kezdett dolgozni a Nagybátonyi Erdészetnél, ahol először vízhordó kisegítőként, majd műszakvezetőként és anyagtér kezelőként tevékenykedett. 1967-ben beiratkozott a Soproni Erdészeti Technikumba, tanulmányait Egerben fejezte be kitűnő eredménnyel.
1978-ban a Szuhai erdészkerület kerületvezetőjévé nevezték ki, ahol 700 hektárnyi erdőt gondozott nyugdíjba vonulásáig, 2006-ig. 1979-től tagja az Országos Erdészeti Egyesületnek, az Egri Helyi Csoport közmegbecsülést élvező egyénisége, akire mindig lehet számítani a helyi rendezvények megszervezésében és lebonyolításában.
Munkáját lényeglátása, kimagasló munkabírása és kiváló gyakorlati érzéke tette sikeressé. Igényessége és embersége sok tisztelőt szerzett neki mind a szakmában, mind azon kívül.
Szuha-Mátraalmás környékén az erdő nemcsak élettér, hanem megélhetési forrás is. Gembiczki Ferencné és férje itt testesítik meg a tő melletti erdészt, akire a közösség mindig számíthat. A helyiek számára Ők a szakma tiszteletben álló, képviselői, akik munkájukkal és elhivatottságukkal méltán vívták ki a megbecsülést.
Gembiczki Ferencné életpályája és szakmai tevékenysége méltó elismerést érdemel. Köszönjük neki a természet és az erdő iránti fáradhatatlan munkáját és elkötelezettségét, amely mindannyiunk számára példaértékű.
Decrett József-emlékérmet vehetett át Szukhentrunk Imre erdésztechnikus
Szukhentrunk Imre egész életét az erdészet és a vadászat iránti elkötelezettség jellemzi. Erdészeti pályafutását 1977-ben kezdte fakitermelő brigádoknál, fizikai dolgozóként, majd 1979-től beosztott erdész lett, 1980-tól pedig a Kapuvári Erdészet kerületvezető erdésze. 1998-tól hivatásos vadászként is tevékenykedik.
Erdészeti munkája során jelentős szerepe volt az akácosok átalakításában, a vegyes, elcserjésedő erdők szakszerű kezelésében és felújítást pótló erdőtelepítésekben. Fontos feladatokat látott el a Göbösi vaddisznóskert kivitelezésében és üzemeltetésében. Irányításával épült a fácánvolier Göbösmajorban, ahol sikeresen szervezte a fácántenyésztést és vadászatot. Ökoturisztikai beruházásokban is aktív szerepet vállalt, és az ő irányítása alatt kétszer is pozitívan minősítették a Göbösmajori Erdei Iskolát.
Társadalmi szerepvállalása is kiemelkedő. 1980 óta tagja az Országos Erdészeti Egyesületnek. Erdészeti és vadászati témájú gyűjteményt hozott létre, kezdeményezte a Vitnyéd határában található Vöröskép megmentését és áthelyezését, valamint tölgyfa emlékkeresztet állíttatott Csapodon. Elnökségi tagja a Csapodi Barátok Egyesületének, és aktív szerepet vállalt a Településfásítási Programban is.
A Göbösmajori tanösvényen számos csoportot kalauzolt végig, nemcsak magyar, hanem német nyelven is. Diákok és felnőttek egyaránt elismerően szóltak szaktudásáról és emberi hozzáállásáról.
A Nimród Vadászérem kitüntetettje, valamint résztvevője az Év Erdésze verseny országos döntőjének.
Szukhentrunk Imre életpályája és elhivatottsága példaértékű, méltó az elismerésre!
Az Országos Erdészeti Egyesület ezúton is szívből gratulál a kitüntetett kollégáknak, tagtársainknak!
(Az Ünnepi Közgyűlésen az OEE Elismerő Oklevelek, a SOE ERTI adományozta Vadas Jenő-díj, az OEE együttműködésével, a Pilisi Parkerdő Zrt. által alapított Madas László-emlékérem átadása, és az Év Erdésze Országos Döntő ünnepélyes eredményhirdetése következett, melyekről további beszámolót a következő egyesületi híranyagunkban adunk közre.)
Forrás: OEE
Fotók: Bárdi Bálint/OEE
Hírszerkesztő: Nagy László