Közel négy évtizeden át, nagy szorgalommal, élethivatásaként végezte a rábízott feladatokat a Gerecse erdeiben. Tevékenységére jellemző volt a határozottság, pontosság és lényéből fakadó állandó jókedv. Szép bükkös, tölgyes erdősítések dicsérik munkáját, több éven át felügyelte a faszénégetés munkafolyamatait is. Oroszlánrészt vállalt a vadászati és vadgazdálkodási feladatokból, így vértestolnai erdészkerülete mellett éveken át szervezte és irányította az egyéni és társasvadászatokat is a Tatai, majd a Tatabányai Erdészet területén.
Mély fájdalommal tudatjuk, hogy Rozmann Antal erdésztechnikus, kerületvezető erdész kollégánk 2025. május 4-én életének 86. évében elhunyt.
Rozmann Antal Agostyánban született 1939. október 20-án. Ácsmester édesapja mestersége, sokrétű ismerete a fáról, olthatatlan erdőszeretete Antalban is felkeltette az érdeklődést, így az általános iskola elvégzése után erdész gyakornoknak állt. 4 év gyakornoki idő után Ásotthalmon szerzett erdész-vadász képesítést. 1960-ban kezdett a jogelőd Vértesi Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság Tatabányai Erdészeténél.
Nevéhez köthető két aranyérmes, gyönyörű gímszarvas trófea, melyek az 1971-es Világkiállítás hivatalos trófeakatalógusában is szerepelnek. Ugyancsak az Ő kíséretével került terítékre – a muflonok 1933-as telepítése óta – az első aranyérmes muflon kos, 1983 novemberében.
A szakma, az erdő, a vad iránti őszinte szeretete magával ragadta családját is, idősebb lánya, Hajnalka szintén erdész lett. Két lányától négy unokája született, s két dédunokának is örülhetett. 1999-es nyugállományba vonulását követően Agostyánban élt feleségével, Mártával. Kapcsolata nyugdíjas és aktívan dolgozó kollégáival nagyon jó volt. Szakmai életútjáról mindig úgy nyilatkozott, mint a legjobbról, hisz a munkája volt egyben a szenvedélye is.
Búcsúztatásának pontos időpontjáról később adunk tájékoztatást.
Nyugodjék békében!
Forrás: Vérteserdő Zrt.
Fotók: Gyászoló Család
Hírszerkesztő: Nagy László