Kilencvenedik életévében elhunyt Dr. Szemerédy Miklós, Bedő Albert díjas erdőmérnök.
Erdőmérnöki oklevelét 1954-ben szerezte meg, végzése után a Hajdúsági Állami Erdőgazdaság Hajdúhadházi Erdészeténél gyakornok majd erdőművelési műszaki vezető, erdészetvezető-helyettes munkaköröket töltött be.
1957-58-ban szakfelügyelő az erdőgazdaság központjában.1958-65 között a Bánki Erdészet szakelőadója, majd erdőművelési műszaki vezetője.1965-ben helyezik az erdőgazdaság központjába erdőművelési előadónak, itt dolgozik 1969 végéig.
1970-től a Nyírségi és a Hajdúsági Erdőgazdaságok összevonását követően megalakult Felsőtiszai Erdő és Fafeldolgozó Gazdaság erdőművelési csoport vezetője, osztályvetője, majd igazgatóhelyettese egészen nyugállományba vonulásáig.
Több évtizedes szakmai tevékenységével segítette az erdőspusztai rontott erdők átalakítását, a gyenge adottságú területeken a termőhelynek megfelelő erdők létesítését, a nyírségi erdők szakszerű felújítását.
A kezdetektől szerepet vállalt a közjóléti erdőgazdálkodásban, elévülhetetlen érdemeket szerzett azok eredményes kiterjesztésében, a parkerdők létesítésében, nagyszabású közjóléti fejlesztések megvalósításában. Kezdeményezője és részese az Erdőspusztai, Sóstói és más városi parkerdők kialakításának.
Az országosan is jelentős erdőfelújítási, telepítési és fásítási feladatok sikerességéhez regionális kisugárzású csemetekertek létrehozását vezényelte.
Kidolgozta és szabadalmaztatta az egyik fehérnyár klón (I.58/57 Villafranca) vegetatív szaporításának eljárását.
Lelkes egyesületi tag, számos előadást tartott külföldi tanulmányútjairól. Színes, élvezetes beszámolókban ismertette szakmai tapasztalatait.
1992-ben a Sárospataki Vándorgyűlésen Bedő Albert díjban részesült.
Debrecen város fejlődését segítő, kimagasló erdőmérnöki, szakértői munkássága elismeréseként 2009-ben Debrecen Város Pro Urbe díjat adományozott számára.
Közismert könyvei: A debreceni erdőspuszták parkerdei, Erdőtörténelem, Felső-Tiszavidék, A Gut-Keled nemzetség és a Guti-erdő, Az akác honfoglalása a Nyírségben, A magyar akác.
Forrás: OEE Debreceni Helyi Csoport
Szerző: Gencsi Zoltán
Fotók: Erdészeti Lapok
Hírszerkesztő: Nagy László