Az Erdőművelési Szakosztály 2024. március 28-án online konferenciát tartott két témakörben.
Dr. habil. Frank Norbert egyetemi docens (Soproni Egyetem): „Erdő, erdőgazdálkodás a tárgyalóteremben, valamint néhány jogeset tanulságokkal” előadásában két erdészeti témájú bírósági ügyön keresztül mutatta be, hogy a szakmai ismeretek mellett a vonatkozó jogi ismeretek és konkrét jogesetek tanulmányozása is fontos. Mindkét esetben az erdészeti hatóság volt az alperes, de természetvédelmi korlátozások képezték a perek tárgyát.
Az első eset egy erdőterv módosítási kérelem elutasítását taglalta, ahol védett és NATURA 2000 területen az eljáró hatóság, egyéb korlátozások mellett, elutasította a gazdaságilag vágásérett őshonos állomány véghasználatát. A jogvita végül a Kúria elé került, mely jogerős ítéletének elvi tartalma: „Amennyiben az erdőterv módosítása iránti kérelemmel összefüggésben meghozott határozat alapját erdőgazdálkodási és természetvédelmi szempontok egyaránt megalapozzák, a határozat jogszerűségének vitatása esetén nem mellőzhető mindkét szakkérdés érdemi vizsgálata, ezért mindkét szakterületen jártas (kompetens) szakértő kirendelése”.
A másik jogeset fokozottan védett fajok élőhelyének korlátozásának arányos és indokolt védelméről szólt. Az eljárás során a felek szakmai érvei között néhány, a mai erdőgazdálkodásban ritkán megfogalmazott indokok és okok is szerepeltek. Mivel a kérdés a „jelentős mértékű korlátozás” témakört is érintette, magánerdőben kártérítési vonzata is lehetne az ügynek.
Az előadás és a feltett kérdésekre adott válaszok alapján megfontolandóak a következők:
-
Egy bírósági beadványhoz érdemes előzetesen szakértővel és jogásszal konzultálni.
-
Célszerű a korábbi jogesetek alapos áttanulmányozása mind szakmai, mind jogi szempontból, továbbá azokra a beadványokban hivatkozni.
-
Szakcikkekre, egyéb szakirodalomra való hivatkozás akkor sem aggályos jogilag, ha azt a felkért, vagy megbízott szakértő írta.
-
Érdemes és a tapasztalatok alapján nagyon hasznos, ha a téma lehető legteljesebb szakirodalmi feldolgozása is megtörténik.
Dr. Kollár Tamás tudományos főmunkatárs (Soproni Egyetem Erdészeti Tudományos Intézet) a faterméstan legújabb eredményeiről, új fatermési táblákról és erdőnevelési modellekről tartott részletes előadást, négy korábban megtartott konferencia prezentáció összegző kivonatként.
Az ERTI alkalmazottjaként 2012-től feladata a hetvenes évektől induló tartamkísérleti parcellák adatainak adatbázisba rendezése, a még meglévő parcellák újabb felvételezése, értékelése. A ma meglévő tartamkísérleti parcellák az őshonos, lassan növő fafajokra (bükk, cser, kocsányos- és kocsánytalan tölgyek, gyertyán, kőrisek), valamint a fenyőkre vonatkozóan adnak információt. A tartamkísérletek célja egy bázis létrehozása, a magyar fatermési kutatások segítése céljából.
Az ötven év alatt indított mintegy 3000 parcellából mára megközelítően 1000 db él. Eddig összesen 11.000 db jegyzőkönyv készült, amiből mostanra 6700 db van digitalizálva. Új parcellák kitűzése nem reális cél, de az összes jegyzőkönyv adatbázisba rendezése és a meglévő parcellák újbóli felvételezése igen.
A megváltozott erdőkezelési módok, a klímaváltozás és a nagyobb meglévő adatbázis lehetősége miatt a régebbi fatermési táblák elavultak. A hatvanas-hetvenes évek első generációs táblái a nyolcvanas-kilencvenes években javításra kerültek, de a rendelkezésre álló nagyszámú adattal és korszerű digitális eszközökkel ma már pontosabb fatermési táblák készíthetőek, ezért javasolt az új táblákat fokozatosan bevezetni.
Azoknál a fafajoknál, ahol rendelkezünk az új, harmadik generációs, fatermési táblákkal jelentős eltérések mutatkoznak az egyes fatermési osztályokban. A megváltozott célok közé tartozik: új fatermési táblák készítése, térképi megjelenésük, termőhely és klíma összevetése, klímaváltozás vizsgálata.
A korábbi erdőnevelési kísérletek folytatásaként készültek vizsgálatok a különböző erdőnevelési beavatkozások hatásairól is. Ezek alapján van lehetőség az erdőnevelési modelltáblák megújítására is.
A klímaváltozás erdő növekedésére való hatását nehéz pontosan kimutatni, mert a korábbi fatermési táblák is pontosításra szorulnak. A harmadikgenerációs fatermésitáblák alapján a fiatalkori növedék minden vizsgált fafajnál kisebb, mint a korábbiaknál volt. Általánosságban elmondható, hogy gyenge termőhelyen nagyobb, jó termőhelyen kisebb a növedék.
Az új fatermési táblák paraméterkészlete alapján egyedi erdőnevelési modellek készíthetőek, amelyek alkalmasak lehetnek akár elegyes, többkorú, változatos szerkezetű állományok modellezésére is.
Köszönet az előadóknak a hasznos információkat tartalmazó előadásokért.
Forrás: OEE Erdőművelési Szakosztály
Szerző: Urbán Pál
Fotók: Shutterstock, OEE, A Mi erdőnk
Hírszerkesztő: Nagy László