A szakosztály elnöke: Urbán Pál
E-mail: urban.pal[kukac]egererdo[pont]hu
A szakosztály titkára: Reményfy Rita
E-mail: remenyfy.rita[kukac]egererdo[pont]hu
AZ ERDŐMŰVELÉSI SZAKOSZTÁLY TÖRTÉNETE
1. A szakosztály alapítása
Az Erdőművelési Szakosztály elődje az 1949-ben alakult Szálalóerdő Munkabizottság volt. Feladatkörének kibővítésével egyidejűleg az Erdőművelési Szakosztály nevet 1956-ban vette fel, de a szaksajtóban még évekig említik erdőművelési szakcsoport néven is. A szakosztály körülbelül az 1980-as évek közepéig a gazdasági élet egyes szakmai vetületeinek elemzését, megsegítését, a szakmai szemlélet egységesítését és fejlesztését tekintette fő célkitűzésének, az utána következő évtized a vadkár elleni küzdelem és a jogszabályalkotásban való közreműködés jegyében telt. Ebben az időszakban jellemző volt a munkabizottságokban való tevékenykedés és állásfoglalások kialakítása, közlése az egyesület lapjában. Emlékezetesek az évente megrendezett két napos erdőművelési napok, melyekre a szakosztály tagjai mellett az erdőgazdaságok főmérnökei és az erdőfelügyelőségek igazgatóhelyettesei is hivatalosak voltak. Mindig egy-egy fontos erdőművelési témát járt körbe a program. Az első ilyen rendezvényen, a Mecsekben a szakosztály által bérelt autóbusznak nekiment egy teherautó, emiatt a szakosztálynak több sérültje is lett. Szerencsére a baleset nem törte meg a szervezők lendületét, a hasznos gyakorlat folytatódott. A modern gazdaság és igazgatás már nem igényelte ilyen mértékben a tevékenységében való aktív közreműködést, az ágazati érdekeket a politikai (jogszabály alkotási) téren lehetett érvényesíteni. Ettől fogva a szakosztály már valódi egyesületi életet szervezhetett, tevékenységének fő célja az azonos érdeklődésű szakemberek összefogása, látókörének szélesítése lett, mintegy felkészítve őket a 2009. évvel bekövetkező jogszabályváltozásokra.
A szakosztály mindig nagy befogadó és kibocsátó volt. Itt csírázott ki és innen önállósult az Erdészeti Szaporítóanyag Termelők Társasága (később már a Szaporítóanyag Terméktanács), a Pro Silva Hungária Egyesület. A Cédrus Bizottság az atlasz cédrus hazai megismertetését karolta fel. A szakosztályon belül működött az 1998-2000 években éves összejövetelekkel és élénk sajtóval, de napjainkban tevékenysége átmenetileg szünetelni látszik.
Az Erdőművelési Szakosztály szakma iránti elkötelezettségére utal, hogy támogatásával és szervező munkájával elősegítette az év fája kiadványok korábban megakadt kiadását. Így került sor a molyhos tölgy (az év fája 2002-ben, kiadva 2005-ben) és a hegyi juhar (az év fája 2003-ban, kiadva 2006-ban) utólagos kiadására. Ezzel új lendületet adott az év fája mozgalomnak, mely azóta töretlenül halad és teszi ismertebbé szakmánkat, munkánkat.
A szakosztály munkáját néhány fontos és jellemző elem kísérte végig. A kezdetektől szívesen tevékenykedett együtt más szakmai csoportokkal, szakosztályokkal. Ezen belül az Erdőhasználati Szakosztály központi, „testvér” szerepet töltött be, az évente visszatérő közös, általában két napos rendezvényekkel. Másrészt a szakosztály tagjai közt mindig voltak kiválóan felkészült, magasan kvalifikált gyakorlati szakemberek, tudós kutatók, oktatók, tehát a szakosztály programjait saját tagságára is tudta építeni. Emellett a programokat mindig a tagok érdeklődése, kívánsága szerint alakították ki. Az erdőgazdálkodók mindenkor készségesen segítették a szakosztály munkáját a terepi bemutatók és a vendéglátás biztosításával.
2. Az eddigi tisztségviselők
Időszak Elnök Titkár
1949-1956 Dr. Roth Gyula
1956-1967 Dr. Holdampf Gyula
1968-1972 Dr. Danszky István
1972-1980 Dr. Solymos Rezső Molnár Endre
1980-1994 Varga Béla Reményfy Lászlóné
(Bartha Pál)
1994-1998 Varga Béla Reményfy Rita
Tárczy Csaba
1998-2006 Bús Mária Reményfy Rita
Primuszné Sziklai Tünde titkárh. (+ 1999)
2006- Urbán Pál Reményfy Rita
3. Rendezvények, események az Erdőművelési Szakosztály életében
1955. Az egyesület Szálalóerdő Munkabizottsága Dr. Róth Gyula elnök vezetésével április 29-én ülést tartott. Az elnök beszámolt a szálalóerdők helyzetéről, részletesen taglalta a soproni, a zirci, a csipkési és a zalai un. paraszti szálalóerdők ügyét. Ez év novemberében Róth Gyula elnök vezetésével az asztalfői szálalóerdőbe látogattak. Jelen voltak a Tanulmányi Erdőgazdaság, az ERTI, az Egyetem és a szakiskolák képviselői is.
1957. május: A Budapest környéki erdők kezelésével kapcsolatos bejárás. 1957. augusztusában helyszíni vita Szilvásváradon a Szalajka-völgyi természetvédelmi terület kezeléséről, szálalóerdő kísérleti terület kijelöléséről.
1959. A „szakcsoport” tagjai társadalmi munkában közreműködnek a nemzetközi erdőnevelési konferencia (Budapest, 1959. november 7-8.) szervezésében. A szálalóerdő gazdálkodás kérdéseivel folyamatosan foglalkoznak.
1960. Holdampf Gyula elnök ismerteti, hogy a szakcsoport kiemelkedő munkát végzett a nemzetközi erdőnevelési konferencia szervezésében. A jövő év feladata ennek ismertetése a helyi csoportokban. Májusban kétnapos tapasztalatcsere az Észak-Zalai Állami Erdőgazdaság területén a szentgyörgyvölgyi kísérleti szálalóerdő tanulmányozására.
1961. A szakosztály szervezésében Bakkay László Szolnokon és Nagyatádon, Holdampf Gyula Sárospatakon, Majer Antal Kaposvárott, Jakóts László pedig Gödöllőn ismertette az 1959. évi Erdőnevelési Konferencia anyagát. Tapasztalatcserék: a Tanulmányi Állami Erdőgazdaságnál a szálaló erdőgazdálkodás témakörében, a Kerekegyházi Erdészetnél a Duna-Tisza-közi nyárfásítás tanulmányozására. Felkutatják a nyár és az akác ökotipusokat, javaslatot készítenek az optimális ültetési anyagokról.
1962. Holdampf Gyula, a szakosztály vezetője fontos cikket írt Az Erdőben a vadkárokról.
1963. A szakosztály Győrött tartott ülésén dr. Somkúti Elemér az erdőművelési eljárások közgazdasági szempontból való megválasztásáról tartott előadást. Jerome René az erdőművelés új irányzatait ismertette. A szakosztályülés állást foglalt a „fatermelő ültetvény” és az „ültetvényszerű erdőművelés” kifejezések használatának szükségességéről.
1964. A szakosztályt foglalkoztató témák: fafajpolitikai vizsgálódások, táji erdőművelés. Tanulmányutak: Tanulmányi Állami Erdőgazdaságnál rontott erdő átalakítás, Visegrádon az erdő esztétikai szerepe és annak erdőművelési vonatkozásai, Szombathelyi Állami Erdőgazdaságnál elegyes és elegyetlen fenyvesek nevelése. Ásványrárón a nyár állományok erdőművelési kérdéseivel foglalkozó bemutatót rendeztek.
1965. augusztus 30 és szeptember 4. között volt a Nemzetközi Erdőnevelési Konferencia.
1966. A szakosztály kezdeményezte az értékes faállományok és a rendkívüli méretű idős fák összeírását. Augusztus 25-26. az OEE megalakulásának 100. évfordulóján jubileumi szakülés. Az I. szekció az erdőművelés volt. Előadók: Dr. Majer Antal, Dr. Keresztesi Béla, Dr. Babos Imre, Vida László, Dr. Borsos Zoltán, Dr. Járó Zoltán, Dr. Birck Oszkár. Ősszel a szakosztály Visegrádon ülésezett. A résztvevők egy koncentrált fakitermelés utáni felújítást szemléltek meg, a kitermelési mód erdőművelési, felújítási hatásait vizsgálták.
1967. Az Erdőművelési Szakosztály a Műszaki Fejlesztési Bizottság részére a hazai erdőművelés főbb irányzatairól készített anyagot. A szakosztály szervezésében az OEE kiadta „Az erdőművelési szakkifejezések és magyarázatuk”, valamint „Az erdőtelepítési és fásítási szakkifejezések és magyarázatuk” című útmutatókat. Az értékes faállományok és a rendkívüli méretű idős fák összeírása nem hozta meg a kívánt eredményt. Ennek ellenére a szakosztály rögzítette, hogy az idős fákat, facsoportokat meg kellene hagyni, éppen az OEE száz éves fennállására emlékére is. Májusban a szakosztály tagjai helyszíni bejárással egybekötött tanulmányúton vettek részt Boldogkőváralja és Telkibánya környékén a luc- és duglászfenyő termesztésének elősegítése érdekében.
1968. Dr. Danszky István szakosztály elnök ismertette, hogy az év folyamán az erdőfelújítás, erdőtelepítés, szaporítóanyag termelés és erdővédelem irányelveire, eljárásaira, technológiáira, tervezési és ellenőrzési rendszerére készít majd összefoglaló anyagot a szakosztály. Júniusban a Gépesítési és az Erdőművelési Szakosztályok tagjai összevont ülésen vitatták meg Dr. Papp László és Walter Ferenc „A csemetekerti munkák gépei és technológiái” című közös tanulmányát. Novemberben az egyesület elnökének felkérésére a szakosztály kidolgozta és megvitatta a nyár (Dessewffy Imre, Halász Aladár és Dr. Bondor Antal) és más gyorsan növő fafajok (fenyők) (Dr. Szőnyi László) erdőművelési kérdéseit, tekintettel a termőhelyi adottságokra és a gazdaságosság kérdésére. Járó Zoltán állította össze „Az erdőfelújítási és erdőtelepítési útmutató” elkészítésének irányelveit, Dr. Solymos Rezső az új erdőnevelési útmutatóét.
1971. Az Erdőművelési és a Gépesítési Szakosztályok a nyár és fenyő csemetekertekben használatos gépek rendszerét tanulmányozták Kecskeméten. Vilcsek János diavetítésen mutatta be a lejtős területek erdősítési és ápolási munkáit.
1972. A szakosztály megvitatta az „Erdősítés nemesített vetőmaggal” című film forgatókönyvét. A szakosztály finn vendégeket fogadott. A Mátrai EFAG területén tartották az „Erdőművelési Napokat”. Első napi előadók: Dr. Danszky István, Dr. Majer Antal, Varga Béla, Dr. Bondor Antal, majd konzultáció következett. A második nap helyszíni bemutató volt rontott erdő átalakítási, erdőnevelési, csemetetermesztési, erdősítési témakörökben.
1973. Dr. Bondor Antal és Dr. Papp László: A szaporítóanyag termelés helyzete és fejlesztése. A szakosztályt és vezetőjét (Dr. Solymos Rezső) aktív munkájáért az elnökség jegyzőkönyvi dicséretben részesítette.
1974. Az Erdőművelési Szakosztály és a győri helyi csoport június 13-14-én több mint száz résztvevővel konferenciát és terepi bejárást rendezett Győrött, a Technika Házában az Észak-Hansági erdőművelés témakörben, melyet Pannonhalmán kultúrprogram követett.
1975. Budapesti előadás „A burkolt gyökerű csemetetermesztés módszerei és eredményei (Paperpot)” címmel. Májusban előadás az európai országok erdőművelési megoldásairól.
1975. június 17-18.: rendezvény Nagykanizsán a bükkösök természetes felújításáról és a szakosztály munkájáról. Az OEE elnöksége megállapította, hogy „Általános elismerést vívott ki az Erdőművelési Szakosztály rendezvényeinek kihelyezésével. Egy-egy tanácskozása soha nem látott mértékű látogatottságot élvezett, már-már kis méretű vándorgyűlés jellegét öltötte. Ajánlásait a Fagazdasági Tanács, a MÉM az országos döntéshozatalban, rendelkezések alkotása során hasznosítani tudta.”
1976. Murányi János előadása „Az V. ötéves terv szabályozó rendszerében az erdőművelés feladatai” címmel. Konzultációs téma: Csereseink helyzete és a csergazdálkodás jövőbeni feladatai.
1977. Szakmai bemutatók és tapasztalatcserék az erdőfelújítási és erdőtelepítési eljárásokról a Kisalföldi EFAG, az MN Veszprémi Erdőgazdaság és a Kiskunsági EFAG területén.
1978. szeptember: A természetes felújítás helyzete a Borsodi Erdő-és Fafeldolgozó gazdaságban. A bükkösök és a kocsánytalan tölgyesek korszerű fatermesztési rendszereinek kérdései.
1980. márciusában Ott János előadása az új gazdasági szabályozórendszer és az erdőművelés kapcsolatáról. Októberben a szakosztály szűk körű vitaülést tartott, melyen a MÉM EFH és az OVSZF képviselői jelenlétében a vállalatok erdőművelési vezetői megvitatták a szaporítóanyag termelés és forgalmazás terén kialakult helyzetet és az aktuális erdőművelési rendelet (5/1980. MÉM-PM-ÁH) végrehajtásával kapcsolatos tapasztalatokat. Kifejezték, hogy a szakosztály főleg a fiatalok bevonásával növelni kívánja létszámát.
1981. február: Előadások az erdőfelújítások helyzetéről (Dr. Madas László, Murányi János, Dr. Majer Antal, Dr. Solymos Rezső, Bertényi Miklós). Márciusban az erdészeti szaporítóanyag szabványok fejlesztési kérdései, összefüggésben a minőségjavítási célokkal. Júniusban az Erdőművelési és az Erdőhasználati Szakosztályok közös rendezvénye az erdőművelési és a fahasználati érdekek egyeztetéséről. Előadók: Dr. Majer Antal és Dr. Herpay Imre.
1982. július: Az Árpádtetői Erdészet területén a természetes felújítás tanulmányozása. A bemutatót Dr. Papp Tivadar vezette.
1983. Varga Béla szakosztály vezető előadása az OEE küldött közgyűlésén: Az erdőművelés helyzete és feladatai. Kiadják az erdőművelési műszaki irányelveket.
1984. A Nyugatmagyarországi Fagazdasági kombinátnál az iparszerű fatermesztés és a természetszerű erdőgazdálkodás tanulmányozása.
1986. március Budapest: Az állománygazdálkodás időszerű kérdései (új vadászati vhr. és megváltozott elszámolási rend megtárgyalása). Az Erdőművelési és az Erdőhasználati Szakosztályok közös állásfoglalása a hegyvidéki erdőgazdálkodás ügyében.
1987. május 29.: Előadások és terepi bemutató a Nagybátonyi Erdészet területén a hegyvidéki tarvágásokkal kapcsolatosan. Állásfoglalás kiadása.
1988. május 24-25.: Az Erdőművelési és az Erdőhasználati Szakosztályok a tölgypusztulást tanulmányozták a Parasznyai Erdészet területén. A témáról a szakosztályok állásfoglalást is adtak ki „A tölgypusztulás ökonómiai és ökológiai kihatása az erdőgazdálkodásra” címmel. Szeptember 16-17. Tanulmányút Kecskeméten: Az erdeifenyő helye a magyar erdőgazdálkodásban.
1988. november 21.: Dr. Váradi Géza–Varga Béla: Az erdőgazdálkodás – különösen az erdőművelés – helyzete és kilátásai.
1989. június 27.: Ismerkedés a Mátra-Nyugatbükki EFAG csemetekertjeivel. Október 20. Boda Katalin: Erdészeti szaporítóanyag termelés és forgalmazás. November 24. Budapest Varga Béla: Aktuális erdőművelési problémák.
Az Erdő 1989. novemberi számában Állásfoglalás az erdőművelés és erdőhasználat gyakorlatának és egyetemi oktatásának összhangjáról (a két szakosztály közös közleménye).
1990. szeptember 12.: Csemete áregyeztető tárgyalás. November 7.: Szaporítóanyag termesztési szekció ülése, csemetebörze.
1991. Szaporítóanyag termesztési szekció ülése, csemetebörze. Februárban konzultáció az új erdőtörvényről.
1992. február 22. Budapest: A számviteli törvény erdőművelési vonatkozásai, az Országos Erdészeti Alap működése (Osváth Györgyné, Merkel Gábor). Szeptemberben áregyeztető tanácskozás a csemetetermelők számára. Októberben az Erdőművelési és az Erdőhasználati Szakosztályok közös rendezvénye Dr. Papp Tivadar: A természetszerű erdőgazdálkodás kiterjesztésének szakmai kérdései. 1992. évi munkabizottsági témák: Pro Silva Csoport megszervezése, erdészeti jogalkotással kapcsolatos tevékenység, az Erdőfenntartási Alap hiányának elemzése, megoldása.
1993. Az Erdőművelési Szakosztályon belül megalakul az Erdészeti Szaporítóanyag Termelők Társasága, idővel önállósodik és kiválik.
1994. szeptember Steiner József előadása: Az erdőművelés helyzete, problémái és kilátásai a privatizált erdőkben. Munkabizottsági téma: a szakmai törvények előkészítése.
1998. május 28.: Közös rendezvény a Gépesítési Szakosztállyal a Somogyi Erdészeti Rt. vendégeként a STEMAG-88 H ápológép megtekintése.
1998. június 23.: Az Erdőművelési és az Erdővédelmi Szakosztályok közös rendezvénye a Délalföldi Erdészeti Rt. Körösvidéki Erdészeténél. Tuskózás és talajelőkészítés nélküli cser és magas kőris felújítások.
1998. szeptember 1-2.: Az Erdőművelési és az Erdőhasználati Szakosztályok közös programja a magánerdő gazdálkodásról Szentgálon, Ugodon és Bakonybélben.
1999. március 30-31.: Közös rendezvény a Pro Silva Hungária Egyesülettel. Hans Jürgen Ottó, a Pro Silva Európa elnökének előadása. „A hagyományos erdőgazdálkodás átformálása Alsó-Szászország erdeifenyveseiben”.
Somogyi Zoltán előadása a természetközeli erdőgazdálkodás lehetőségeiről. Terepi bemutató.
1999. július 17-18. Az Erdőművelési és az Erdőhasználati Szakosztályok közös programja: A természetszerű erdőgazdálkodás helyi tapasztalatainak bemutatása a Szombathelyi Rt. területén. Az ERTI sárvári állomásának és a Stájer házaknál kialakított erdészeti múzeumnak és erdei iskolának a megtekintése.
1999. november 25.: Előadások az MTA-n (Dr. Marjai Zoltán, Dr. Solymos Rezső, Béky Albert, Dr. Somogyi Zoltán, Csépányi Péter).
2000. január 25.: Előadások az erdőnevelésről a gyakorlat, a tervezés és a felügyelet szemszögéből.
2000. június 14-15.: Az Erdőművelési és az Erdőhasználati Szakosztályok közös programja az erdőfelújítások gondjairól a Kárászi Erdészet területén. Az Árpádtetői Erdei Iskola megtekintése.
2000. szeptember 1-4.: Az Erdőművelési Szakosztály, a Pro Silva Hungária és az ÁESZ Egri Igazgatóság 88 fős tanulmányútja a romániai Bánátban. Ismerkedés az ásotthalmi Bedő Albert Erdészeti Szakiskolával, Facsádi Erdészetnél a magyar tölgyesek és azok felújítása, egész napos túra a Néra-völgyi bükkös erdőrezervátumban, Herkulesfürdő és Vaskapu a Dunánál.
2001. június: Az Erdőművelési és a Természetvédelmi Szakosztályok közös rendezvénye Nagykőrösön az erdőssztyepp erdők fenntartásáról és felújításáról Dr. Bartha Dénes terepi vezetésével és a WWF részvételével.
2001. augusztus 15-16.: Az Erdőművelési és az Erdőhasználati Szakosztályok közös rendezvénye. Megismerkedés a mátrafüredi Vadas Jenő Szakközépiskolával, előadások az Egererdő Rt. gazdálkodásáról és természetes felújításairól, újszerű, természetközeli erdőművelési megoldásairól. A másfélnapos terepi program három erdészet területén zajlott, kultúrprogram az egri vár meglátogatása volt. Végül ismerkedés a kerecsendi kocsányos tölgyes lékes erdőfelújítási kísérleteivel.
2002. szeptember 8-10. Az Erdőművelési, az Erdőhasználati és a Természetvédelmi Szakosztályok közös rendezvénye a Pilisi Parkerdő Rt. területén. Téma a szálaló erdőgazdálkodás. Dr. Madas László vezetésével az „Erdőanya” és Csépányi Péter vezetésével a Mexikópusztán beállított szálalási kísérlet megtekintése.
2002. november 13-án a Szakosztály az OMMI (Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézet) vendége volt. Téma a szaporítóanyag helyzet, új technológiák, molekuláris genetika.
2003. május 6-9.: Tanulmányút Szlovéniában. Az Erdőművelési és az Erdőhasználati Szakosztályok tagjait a Celjei Erdészeti Szolgálat látta vendégül és biztosított nagyon érdekes programot.
2003. május 21-22.: Szintén a két szakosztály közös rendezvénye a Szigetköz erdőgazdálkodásáról.
2003. szeptember 30-án a Magyar Állami Földtani Intézet és az ERTI előadói a talajok szárazodásának okait, jeleit, tüneteit mutatják be földtani, ásványtani és vízgazdálkodási megközelítésben. Talajszelvények elemzése az ERTI gödöllői arborétumában.
2003. október 17-18.: Az Erdőművelési és a Vadgazdálkodási Szakosztály közös tanulmányútja Somogyban a vadgazdálkodás és az erdőfelújítás feszültségi pontjairól és a vadkárokról.
2004. április 15-16-án az Erdőművelési és a Természetvédelmi Szakosztályok tagjai a szálalás kérdését járták körbe. Első nap délután előadások hangzottak el a szálalásról (Horváth Jenő, Barton Zsolt, Kürtösi András, Dr. Péti Miklós), másnap a szentgyörgyvölgyi szálalóerdőbe látogattunk. Megemlékezés Palotay Istvánról, a szálalóerdő tervezésének kidolgozójáról.
2004. május 27-29.: A csehországi Krtiny-ben (a Brnoi Erdőgazdasági Egyetem Tanulmányi Erdőgazdasága) az erdőfelújítás módszereinek, azok gépesítésének tanulmányozása. Az erdőgazdaság arborétumában lévő egyik erdész emlékművön magyarul olvasható Róth Gyula professzor szép mondása: „Az erdő zúgása örök, mint a tenger morajlása”.
2004. október 27.: az Erdőművelési és az Erdőhasználati Szakosztályok tagjai a Balaton-felvidéken a feketefenyvesek átalakulását tanulmányozták, melynek során azok a spontán betelepülő őshonos lombos fafajok csemetéiből újulnak fel.
2005. március 18.: Botta-Dukát Zoltán (ÖBKI-Vácrátót) az özönnövényekről, Kelemen Csaba erdőmérnök az ellenük való védekezésről, Dr. Barna Tamás a mikorrhiza kapcsolatok szerepéről és jelentőségéről tartott előadást.
2005. július 7-8.: Szlovákiában a Selmecbányához közeli Hodrusbányai Erdészetnél a Kasivarova erdőrezervátum területén, hogyan újítja a természet a tölgyeseket? Kultúrprogram: Selmecbánya megtekintése, Fekete Lajos sírjának megkoszorúzása, Malonyán Ambrózy Migazzi István által alapított arborétum megtekintése.
2005. november 17-18. HM Kaszói Erdőgazdaság Rt. és a Mocz és társa Kft. területén a kocsányos tölgy felújítások tanulmányozása.
2006. április 11.: Tisztújító rendezvény Budapesten.
http://epa.oszk.hu/01100/01192/00320/pdf/184.pdf
2006. október 11-12-én ártéri erdőgazdálkodás a NEFAG Zrt. Szolnoki Erdészeténél. Erdőgazdálkodás ártéri természetvédelmi területen.
2007. február 7-én Budapesten került megrendezésre az a program, mely az erdőgazdálkodás és vadgazdálkodás kapcsolatával, lehetőségeivel foglalkozott a következő tíz éves vadgazdálkodási üzemtervi ciklusban.
http://erdeszetilapok.oszk.hu/00328/pdf/069-071.pdf
2007. július 11-12-én a Vértesi Erdészeti és Faipari Zrt. vendége volt a Szakosztály.
http://erdeszetilapok.oszk.hu/00333/pdf/303.pdf
2007. szeptember 10-től ötnapos tanulmányút Bosznia-Hercegovinába. Ismerkedés a Bosnyák-Horvát föderáció és a Boszniai Szerb Köztársaság erdőgazdálkodásával. Őserdők és folyamatos erdőborítás melletti gazdálkodás – kiemelten a tölgyesek – tanulmányozása.
http://epa.oszk.hu/01100/01192/00336/pdf/402-404.pdf
2007. december 7-én az Erdészeti Információs Központban a természeti folyamatokra alapozó bükk gazdálkodás volt a téma. Az ELTE Növényrendszertani és Ökológiai Tanszékének és az MTA Talajtani és Agrokémiai Kutató Intézetének kutatói egy EU által finanszírozott nemzetközi programban vettek részt, ennek eredményeivel ismertették meg a nagyszámú közönséget.
Standovár Tibor egyetemi docens a kutatói program feladatairól, Kenderes Kata a bükkösök természetes dinamikájáról, Ódor Péter a holtfa szerepéről, Gálhidy László pedig a mesterséges lékek felújulásának tapasztalatairól, körülményeiről tartott előadást. A bükkösök kezelésének gyakorlati oldalát pedig Csépányi Péter főmérnök (Pilisi Parkerdő) szemléltette.
https://www.erdorezervatum.hu/node/1091
https://www.oee.hu/esemenyek/1524110-Termeszeti_folyamatokra_alapozott_bukk_gazdalkodas
2008. szeptember 3-án a Pilisi Parkerdő Zrt. által kezelt, fokozottan védett Ócsai turjánon tanulmányozták az érdeklődők a természetvédelmi erdőkezelési módszereket.
http://epa.oszk.hu/01100/01192/01727/pdf/355.pdf
2008. november 27-én aktuális kérdések kerültek napirendre. Dr. Csóka György, az ERTI Erdővédelmi Osztályának vezetője előadásában azt fejtegette, hogyan befolyásolható az erdőműveléssel erdeink egészségi állapota és immunrendszere. A globális felmelegedés hatására az aszályossági trendek növekednek, s ez kihat az erdők egészségi állapotára. A biotikus erdőkárok folyamatosan növekednek. Az erdőművelés gyakorlatában végbemenő szemléletváltás nem költségigényes, a természetességre törekvés az erdő immunrendszerét erősíti.
Dr. Frank Norbert az erdőművelés oktatásáról tartott tájékoztatót. A Nyugat-Magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Karán oktató és kutató előadó a száz éves múltról, a jelenleg oktatott tantárgyakról és a kutatási témákról beszélt. A következőkben Báder László, a Palocsa Egyesület elnöke tartott előadást, aki sokat tett azért, hogy lehetővé vált az erdőkért is felajánlani a személyi jövedelemadók 1%-át.
Kondor István előadásában a Pro Silva szemléletű erdőgazdálkodást elemezte.
http://erdeszetilapok.oszk.hu/01729/pdf/027-030.pdf
2009. február 18-án a Szeniorok tanácsával közös rendezvényen az erdőművelés szakirodalmának fejlesztési lehetőségeiről folyt konzultáció. Dr. Danszky István a „Zöld könyvek”, és az „Erdőművelés”c. könyvek szerkesztője méltatta azt a fél évszázaddal ezelőtti szoros, termékeny és kollegiális együttműködést, melynek eredményei a „Magyarország erdőgazdasági tájainak erdőfelújítási, erdőtelepítési irányelvei és eljárásai c. kötetek lettek.
http://erdeszetilapok.oszk.hu/01731/pdf/066.pdf
2009. április 16-17-én a Kiskunsági Erdészeti és Faipari Zrt. Bugaci és Császártöltési Erdészeténél az alföldi erdőgazdálkodás, a vágástéri hulladék és a tuskó energetikai hasznosítása, valamint a homoki erdőgazdálkodás nehézségeinek bemutatása, az erdőtüzek okozta károk felszámolása volt a program.
2010. január 27.: Az Erdészeti Információs Központban tájékoztató az új erdőtörvényről, ahhoz kapcsolódó rendeletekről és az erdőt érintő pályázati lehetőségekről. Az előzetesen összegyűjtött és a fórum végén feltett kérdésekre Dr. Nagy Dániel FVM Természeti Erőforrások Főosztályának főosztályvetetője és Dr. Mihálffy Imre, az MGSZH Központ Erdészeti Igazgatóság osztályvezetője válaszoltak.
2010. március18-19.: Tisztújító ülés. Az EGERERDŐ Zrt. vendéglátásában erdőgazdálkodás a legrégebbi magyarországi erdős nemzeti park – Bükki Nemzeti Park - területén.
http://erdeszetilapok.oszk.hu/01747/pdf/EL_EPA01192_2010_05_176.pdf
2010. október 26-27.: Erdőfelújítás és fakitermelés új módszerei a Zalaerdő Zrt. területén.
http://erdeszetilapok.oszk.hu/01755/pdf/EL_EPA01192_2011-01_033.pdf
2010. november 13-15.: Erdőgazdálkodás Szerbiában. Látogatás a Vajdasági Erdők Közvállalatnál.
http://erdeszetilapok.oszk.hu/01756/pdf/EL_EPA01192_2011-02_54-55.pdf
2011. március. 31.: Oktatás helyzete a NyME tanszékein, gépbemutató.
http://erdeszetilapok.oszk.hu/01759/pdf/EL_EPA01192_2011-05_153.pdf
2011. szeptember 14.: A 2008. évi bükki viharkár és a lucfenyőszáradás hatása a gazdálkodásra az ÉSZAKERDŐ Zrt. területén
2011. október 05-08.: A Kettős Kőröstől a Forrásvidékig. Tanulmányút a DALERD Zrt. és a Bihar hegység erdeibe.
http://erdeszetilapok.oszk.hu/01765/pdf/EPA01192_Erdeszeti_Lapok_2012_02_068-069.pdf
2012. április 25-26.: Erdőgazdálkodás a Kőszegi-hegység magyar és osztrák oldalán, - a Szombathelyi Erdészeti Zrt. területén és a Herceg Eszterházy Magánalapítvány birtokán.
2012. december 11.: Erdőgazdálkodás a Börzsönyben. Az Ipoly Erdő Zrt. Kemencei Erdészeténél erdőtervezés, erdőtelepítés, erdőszerkezet-átalakítás, Csarna-völgy erdőtervezése.
http://www.oee.hu/hirek/egyesuleti-hirek/erdomuvelesi_szakosztaly_ipolyerdo
http://erdeszetilapok.oszk.hu/01778/pdf/EPA01192_erdeszeti_lapok_2013_02_51-52.pdf
2013. június10-12.: Tölgygazdálkodás a magyar-horvát határ két oldalán. Kocsányos (Szlavón) tölgy: Horvát Államerdészet Vinkovci Erdőgazdaságánál és a MECSEKERDŐ Zrt. Sellyei Erdészeténél, Kocsánytalan tölgy: Horvát Államerdészet Nasicei Erdőgazdaságánál és a MECSEKERDŐ Zrt. Sásdi Erdészeténél.
http://erdeszetilapok.oszk.hu/01784/pdf/EPA01192_erdeszeti_lapok_2013_09_289-290.pdf
2013. november 06-07.: Kocsányos tölgyesek folyamatos erdőborítást célzó kezelése a NYÍRERDŐ Zrt. Fehérgyarmati Erdészeténél.
http://erdeszetilapok.oszk.hu/01788/pdf/EPA01192_erdeszeti_lapok_2014_1_22.pdf
2014. május 23.: Aktuális erdővédelmi kérdések. Fenyőszáradás, nyírjesi IUFRO lucfenyő származási kísérlet.
http://www.oee.hu/hirek/egyesuleti-hirek/matra_erdomuveles_szakosztaly
http://erdeszetilapok.oszk.hu/01793/pdf/EPA01192_erdeszeti_lapok_2014_06_210.pdf
2014. június 04-06.: A 2004. évi nagy széldöntés hatásai a Tátrai Nemzeti Parkban.
http://erdeszetilapok.oszk.hu/01795/pdf/EPA01192_erdeszeti_lapok_2014_09_308-309.pdf
2014. szeptember 18-án tisztújító ülés. Beszámoló az elmúlt négy évről.
2015. május 7-8.: Tanulmányút az Északerdő Zrt. területén. Szálaló vágások és bontóvágások összehasonlítása a Zemplénben, Cigándi árapasztó megtekintése.
http://erdeszetilapok.oszk.hu/01805/pdf/EPA01192_erdeszeti_lapok_2015-07-8_238-239.pdf
2015. szeptember 11.: Természeti károk, természetes bolygatások tanulmányozása a Börzsönyben. Szél- és jégtörések kárfelszámolása az Ipoly Erdő Zrt.-nél.
http://erdeszetilapok.oszk.hu/01808/pdf/EPA01192_erdeszeti_lapok_2015-11_350.pdf
2015. október 5-10.: Tanulmányút Bulgáriába. Találkozás a Szerb Államerdészet, Bolgár Államerdészet, Bolgár állami természetvédelem és a Bolgár Erdészeti Egyesület képviselőivel. Terepi programok Bulgáriában.
http://www.oee.hu/hirek/egyesuleti-hirek/bulgaria_tanulmanyut_erdomuveles_erdohasznalat
http://erdeszetilapok.oszk.hu/01809/pdf/EPA01192_erdeszeti_lapok_2015-12_391-392.pdf
2016. június13.: Erdőművelők szakmai programja a VADEX Zrt. területén
Ártéri erdőgazdálkodás és természetvédelem a Rácalmási erdészkerületben.
Erdőgazdálkodás és vadkármegelőzés a Tengelici homokvidéken.
A Soponyai Ökoturisztikai központ bemutatása.
http://erdeszetilapok.oszk.hu/01818/pdf/EPA01192_erdeszeti_lapok_2016-10_354.pdf
2016. november 07.-09.: Lengyelországi tanulmányút
Duklai Főerdészetnél magpergető, vetőmagok tárolása, bükk vetőmagok előkészítése a vetéshez, az edészeti Vetőmag Központ működése.
Przemysl megtekintése, különös tekintettel a magyar kulturális és történelmi emlékhelyeire, Katonai temetőben koszorúzás.
Przemyslben az Erdészeti és Geodéziai Iroda meglátogatása, lengyel erdőtervezés bemutatása.
Erdészeti Promóciós Központ megtekintése Muczniban. Bölényfarm meglátogatása.
Cisnai Képzési Központ.
http://erdeszetilapok.oszk.hu/01821/pdf/EPA01192_erdeszeti_lapok_2017-01_018-019.pdf
2017. június 27.: Folyamatos erdőborítást biztosító gazdálkodás kezdeti lépései a Budapesti Erdőgazdasági Zrt. fényigényes faállományú erdeiben
http://erdeszetilapok.oszk.hu/01827/pdf/EPA01192_erdeszeti_lapok_2017-09_290-291.pdf
2017. november 29.-30.: Szakmai program a ZALAERDŐ Zrt. területén.
Nagyüzemi szaporítóanyag termesztés – a Bajcsai csemetekert bemutatása. Korszerűsített hűtőház, munkacsarnok, korszerű makktároló, csemetekerti géppark. Tölgyesek felújítása a nagykanizsai homokvidéken – pajorkár.
Liszó községhatárban forwarderes véghasználati fakitermelés tölgyesben. Végrehajtott gyérítés döntő-rakásolóval lombos állományban. Nagykanizsán cseres véghasználati termelés hagyományos eszközökkel. Nagykanizsai parkerdő, felújított kilátó megtekintése.
http://erdeszetilapok.oszk.hu/01831/pdf/EPA01192_erdeszeti_lapok_2018_01_27-28.pdf
2018. július 24.: Hullámtéri gazdálkodás a NEFAG Zrt. területén
A nemesnyár gazdálkodás potenciáljának bemutatása. Növekedési erély és az állománynevelési elvek hatásai különböző korú nyárasokban. Hullámtéri termőhelyen alkalmazható állománytípusok bemutatása, valamint az árvízkárok és azok felszámolása. Nemesnyár tarvágás vágásterületén a keletkező választékok bemutatása és a felújítási technológia ismertetése. Vetített képes előadás a nemesnyár gazdálkodásról, a hullámtéren zajló szerkezetátalakítási folyamatokról és azok hosszabb távú hatásairól.
http://www.oee.hu/hirek/egyesuleti-hirek/nefag_erdomuveles_tanulmanyut
https://erdeszetilapok.oszk.hu/01838/pdf/EPA01192_erdeszeti_lapok_2018_09_291-292.pdf
2018.szeptember.19. Az Erdőművelési Szakosztály tisztújító választással egybekötött programja az Erdészeti Információs Központban
A rendezvényen Nagy Imre – korábbi publikációira alapozott - érdekfeszítő előadása hangzott el az akác és a nemesnyár gazdálkodás időszerű kérdéseiről.
http://erdeszetilapok.oszk.hu/01839/pdf/EPA01992_erdeszeti_lapok_2018_10_332-334.pdf
2019. július 25. Az Erdőművelési Szakosztály szakmai napja a Szlovák Államerdészet Rimaszombati Erdőgazdaságánál. Előadás a szlovákiai erdőt érintő jogszabályokról. A hatósági rendszer lényegesen egyszerűbb a magyarországinál.
Folyamatban lévő és több éve elvégzett nyáron kivitelezett bükkös rész végvágások terepi megtekintése, gyakorlati szempontok megbeszélése.
A 2014. 05.15-i Zsófia hurrikán nyomainak felszámolása, elsősorban a természetes újulat segítségével.
http://erdeszetilapok.oszk.hu/01849/pdf/EPA01192_erdeszeti_lapok_2019_09_304-305.pdf
2019. november 6-7. Az OEE Erdőfeltárási és Erdőművelési Szakosztályának közös programja a Pilisi Parkerdő Zrt.-nél. Terepi bemutatók a Bajnai, Budakeszi, Pilismaróti, Szentendrei és Visegrádi Erdészetek területén.
Működő kőbánya, kőbánya rekultivációs célú hasznosítása, erdőtelepítés termőhely-feltárási munkái és szálaló vágások. Prédikálószéki-kilátó megtekintése, örökerdő üzemmód és a hozzátartozó finomfeltárás bemutatása. Suvadás megállítására készített gabion támfalas megoldás.
http://erdeszetilapok.oszk.hu/01852/pdf/EPA01192_erdeszeti_lapok_2019_12_421.pdf
2020. július 15. Erdőművelési-erdővédelmi szakmai nap Mátrafüreden.
Mindösszesen a 80 főt is meghaladta a résztvevők száma. Lucfenyvesek átalakításának bemutatása több helyszínen. A változó klímából adódó abiotikus és biotikus stresszhatásoknak ellenállóbb, elegyes állományok kialakítása. A nagy területen jelenlévő sarj tölgyesek és cseresek átalakítása mageredetű állományokká. Örökerdő szemléletű jelölés tölgyesekben.
Biotóp (habitat) fák jelentősége, kocsánytalan tölgyesek egészségi állapot trendjei, erdei vöröshangyák erdővédelmi szerepe, tölgy-csipkéspoloska. NAIK ERTI Erdővédelmi Osztálya által végzett mintafák egészségi állapotának minősítése. Az egyes faegyedek pusztulását más-más tényezők (Armillaria fajok, Agrilus díszbogár, stb.) okozzák, de a fapusztulással végződő kárláncolatok kiváltó eleme jellemzően az aszályosság.
http://erdeszetilapok.oszk.hu/01860/pdf/EPA01192_erdeszeti_lapok_2020_09_280.pdf
2021.június.30. A Gyulaj Zrt. génmegőrzési tevékenysége. Az Erdőművelési Szakosztály számára a Gyulaj Zrt. szervezett szakmai napot, ahol az érdeklődők megismerhették a hazánkban is őshonos olasz molyhos tölgy (Quercus virgiliana) és a szürke tölgy (Quercus pedunculiflora) génmegőrzési munkálatait.
A fafajcserés erdőszerkezet-átalakításoknál előnyben részesítették a tölgyeket. Próbálták a termőhelyhez és a klímaváltozáshoz jobban alkalmazkodó, a Zrt. által kezelt területen fellelhető, tölgy fajok, hibridek makkját begyűjteni. Magtermesztő ültetvény létesítése, az ültetvényhez szükséges csemeték előállításához alkalmazott konténeres technológia. Cseres állomány véghasználata után mesterségesen létesített olasz tölgy géngyűjtemény. Az ún. Kanász-gödör térségében fellelt szürke tölgy egyedek jellegzetes jegyei, génrezervátum kialakítása.
http://erdeszetilapok.oszk.hu/01872/pdf/EPA01192_erdeszeti_2021_10_357.pdf
2021. szeptember 09. Szakmai program a Kiskunsági Nemzeti Park vendéglátásában.
A természetvédelmi őrszolgálat működtetése, az ökoturizmus, szemléletformálás, pályázatok kezelése mellett jelentős gazdálkodási munkát is végeznek.
A törzsterületük felét haszonbérlet formájában működtetik, ahol a gazdálkodási feltételek szabályozásán keresztül érik el a természetvédelmi célt. A területük másik felén viszont saját gazdálkodást végeznek.
10 ezer ha erdővel is rendelkeznek. Bár a természetvédelmi célú erdőkezelésnek a céljai különböznek a fenntartható gazdálkodást folytató erdőgazdálkodásétól, az alkalmazott eszközökben sok a hasonlóság.
Az általuk kezelt erdők félsivatagos klímában találhatóak. Ehhez járul még a jelentős mértékű talajvíz csökkenés.
Az őshonos túlsúlyú erdőket faanyagtermelést nem szolgáló üzemmódban tartják.
A kísérleti jellegű makkbekapálásoktól eltekintve a felújításokat teljes talajelőkészítést követő mesterséges erdősítéssel végzik. A szélsőséges homoki termőhelyen semelyik részleges talajelőkészítéses felújítási módszer nem vált be, mert a megmunkált talajból kinövő gyökérzetű csemete nehezebben találja meg az életfeltételeit, egyfajta sokkot kap. A terepi bemutatókon mindezeket a gyakorlatban is láthattuk.
Tűzkár után megjelenő invazív fajok vegyszeres visszaszorítása. Védett szőrös nyírek bemutatása.
http://erdeszetilapok.oszk.hu/01873/pdf/EPA01192_erdeszeti_2021_11_389-390.pdf
2022.március 24. Örökerdő és átmeneti üzemmódok tervezése, referencia területek, Logset géplánc alkalmazási lehetősége örökerdőkben és gyérítésekben.
A fejlesztés alatt álló „MEFA” (Mecseki Funkció Analízis) döntés-előkészítést segítő programmodul, amely során az erdőtervezési körzetek üzemmódjainak okszerű kiválasztása támogatható a tervezés stratégiai folyamatában. Az üzemmódok pontozásos kiválasztási rendszerének eredményei. A pontozásos alapú kiválasztásnál – az erdőállomány- és termőhelyi jellemzők mellett – fontos szempont az erdőrészlet felé megfogalmazódó szolgáltatási funkciók (rendeltetés) súlyozott megjelenésének értékelése, vonalas és közjóléti létesítmények megléte mellett a természetvédelmi szolgáltatás érvényesülésének kötelezettsége is.
Csak valós adatokra alapozva lehet jó erdőtervet készíteni. Valós adatok, természetvédelmi monitoring adatok és természetvédelmi célállapot adatok kellenek, hogy megtervezhetőek legyenek a célállapot eléréséhez szükséges feladatok.
Már léteznek olyan jogszabályok, amelyek által a Natura 2000 fenntartási tervek javaslatai kötelező előírásként kerülnek be az erdőtervekbe.
Kiemelt cél, hogy az Erdészetek számára minél részletesebb és kidolgozott adatokat, módszereket szolgáltassanak. Ehhez alakítottak ki referencia területeket, melyeket a terepen is bemutatnak.
Kiemelten kezelik a holtfa nyilvántartását, amire külön monitoringot is alkalmaznak.
Az örökerdő első jelölése jelentős munka, de a kikerülő fatömeg is több az egyébként növedékfokozó gyérítésként kitermelendőénél.
A mérések egyértelműen alátámasztják, hogy a nagyobb koronájú faegyedeknek nagyobb a növekménye is.
Bekerített területen vizsgálják a magára hagyott tölgy újulatot és vizsgálnak tölgy érdekében végzett beavatkozást is.
A harveszterrel elvégzett gyérítések állományképe megfelelő, a tő és törzs sérülések aránya minimális.
http://erdeszetilapok.oszk.hu/01878/pdf/EPA01192_erdeszeti_2022_04_133-134.pdf
